A jegybank kedden bejelentette, hogy 2016 augusztusától az irányadó három hónapos jegybanki betétre havi egy tendert hirdet az eddigi heti gyakoriság helyett, és októbertől korlátozza a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét.
Az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a jegybank mostantól „mikromenedzselni” tudja a kamatpolitikát az alapkamat változtatása nélkül.
Virovácz Péter elmondta, hogy azzal, hogy a bankok nem heti, hanem havi rendszerességgel helyezhetik el pénzüket a jegybanknál, a lejáró betéteket nem fogják rögtön visszaforgatni, a felesleges likviditás – az MNB számításai szerint – elsősorban az állampapír-piacra, illetve a bankközi piacra áramolhat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Kifejtette, hogy amennyiben a többlet az állampapír-piacon csapódik le, csökkenteni lehet a hozamokat, ezáltal olcsóbb lesz az államadósság-finanszírozása. A bankközi piacon pedig gyakorlatilag egymással üzletelnek majd a pénzintézetek, egymásnak biztosítanak forrást, a többlet likviditással szintén mérséklődhet a kamat. Ezáltal olcsóbban vehetnek fel egymástól hitelt a bankok, olcsóbb lesz a forrásköltségük és maguk is olcsóbban hiteleznek majd a lakosság és a vállalatok felé.
Jó ötlet – kétséges kimenetel
Az elemző úgy vélte, hogy az MNB elgondolása jó, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a hitelezési aktivitás még mindig alacsonyabb a hosszú távú növekedéshez szükséges szintnél.
A sikeresség viszont kétséges, mert nem csak a bankok hitelezési hajlandósága a probléma, hanem a hitelkereslet hiánya is – tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a keresletet élénkítheti, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, önereje folyamatosan emelkedik, így a bankok számára sem lesz annyira kockázatos a hitelezés. Vállalati oldalon pedig a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságra és stabil gazdasági növekedésre van szükség az új beruházások érdekében. Virovácz Péter megjegyezte azt is, hogy a jegybank keddi döntése az MNB számára is előnyös lehet, mivel ha kevesebb betétet gyűjt a jegybank, kevesebb kamatot kell fizetnie, javul a nyereségessége.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A CIB Bank kommentárjában emlékeztetett: az MNB már több hónapja jelezte, hogy miközben a további kamatvágások valószínűsége erősen lecsökkent, további nem-konvencionális lépésekre még ebben az évben lehet számítani. A döntés a bankközi piacra és az állampapírpiacra várható hatásán keresztül a monetáris lazítás irányába hathat változatlan alapkamat mellett is. A bankközi piacon és az állampapírpiacon további hozamcsökkenés valószínűsíthető – olvasható a kommentárban.
A forint már az MNB tájékoztatójának meghirdetésére reagálva gyengülni kezdett, az eurót a korábbi 313 forint helyett 314 forinton jegyezték, majd a konkrétumok bejelentését követően részleges korrekció következett, 313,50 forint közelébe.
Így indokolt az MNB
A jegybank irányadó eszközében lévő többlet likviditás napjainkra jelentősen lecsökkent, a kezdeti 5500 milliárd forintról 1700 milliárd forintra, de ezt a pénztömeget is tovább lehet mérsékelni, egy részét át lehet irányítani hitelezésbe, vagy állampapír-vásárlásba – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden sajtótájékoztatón.
A monetáris tanács úgy döntött, hogy idén augusztus végétől havonta egy tendert hirdet meg a jegybank a három hónapos jegybanki betétre, ez már önmagában is kiszorít majd bizonyos pénzmennyiséget, mivel a lejáró jegybanki betétet nem lehet automatikusan újra visszaforgatni. Emellett ez év októberétől korlátozza az MNB a három hónapos eszköz mennyiségét, de ennek mértékéről csak szeptember végén dönt a monetáris tanács – mondta az alelnök.
Az MNB-ből kiszoruló likviditás több helyre vándorolhat át, a bankközi piacra, ami a BUBOR-t befolyásolja, most a három hónapos bankközi kamat egy százalék körül van, azaz 10 bázisponttal az alapkamat fölött, átmehet az egynapos (overnight) betétbe, de ekkor a nulla kamat mellett bukik rajta az adott bank, így ezt vélhetően nem lépik meg a hitelintézetek, vagy állampapírokat vehetnek rajta a bankok – jegyezte meg Nagy Márton.
Nagy Márton szerint nem hibáztak
Arra a kérdésre, hogy legitim módon működik-e a monetáris testület, miután Bártfai-Mager Andreát nevezte ki a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak a kormány, és így ő lemondott a monetáris tanácsban betöltött tagságáról, kiemelte: „mi azt gondoljuk, hogy jelenleg is legitim a monetáris tanács”.
Szerinte akkor követtek volna el hibát, ha nem határozott volna a testület a tenderről. Nagy Márton rámutatott: a jegybanktörvény előírja, hogy a monetáris tanácsnak el kell látnia a feladatát, „ez mindent felülír”.
Úgy ítélte meg: a mostani döntés nem tűrt halasztást és pótolhatatlan volt, ezért kellett ebben a környezetben is meghozni a döntést a likviditás szűkítéséről. Kiemelte: a jegybanknak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége volt most dönteni. Elmondta: az egyik belsős tag nem vett részt a szavazáson, vagyis a mostani határozatnál is eggyel több külsős tag szavazott.
