A monetáris tanács döntése alapján hozott – célzott, nem-konvencionális – intézkedések a banki likviditás terelésével támogatják az MNB hitelösztönzési és önfinanszírozási programjait – áll a közleményben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A tendereket minden hónapban a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő szerdán tartják. A tenderek ritkításával a jelenlegi 13 sorozat helyett 3 sorozat között oszlik majd szét a sterilizációs állomány, ami a betétek jelentős koncentrálódásával jár.
Az első olyan betétlejárati nap, amikor az MNB nem tart tendert: 2016. augusztus 3. A mennyiségi korlátozás mértékével, illetve a kapcsolódó aukciós technikával és allokációs mechanizmussal kapcsolatos operatív részletekről az MNB 2016. szeptemberben hozza meg döntését. Az első tendernap, amikor az MNB mennyiségi korlát mellett hirdeti meg a 3 hónapos betétet: 2016. október 26.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
De miért is kell ez?
A közlemény szerint ezzel a bankok többletlikviditásának kiszorításával a három hónapos jegybanki betétből elősegítik a piaci hozamok csökkenését, mert a kiszoruló likviditás a jegybank egyéb betétein felül a bankközi piacra és az állampapírpiacra áramolhat. Ez támogathatja a hitelezés ösztönzését, illetve az önfinanszírozási programot.
A likviditás három hónapos betétből való kiáramlása már a tenderek ritkításával elindulhat, azaz már a ritkítási szakaszban elkezdődhet a likviditás állampapír-piacra áramlása, illetve élénkülhet a bankközi piac forgalma – áll a közleményben.
A jegybank várakozása szerint a három hónapos betét rendelkezésre állásának korlátozása banki alkalmazkodást vált ki, különös tekintettel a jegybanki betét-, illetve hiteleszközök igénybevételére, a bankközi hozamok alakulására (BUBOR), valamint az állampapír-piaci folyamatokra. Az MNB a három hónapos betétre vonatkozó számszerű mennyiségi korlátot a tenderritkítási időszak tapasztalatainak figyelembevételével határozza meg. Az MNB a banki alkalmazkodás függvényében finomhangoló eszközöket alkalmazhat.
