Ezért lépett jót az MNB – az MNB szerint

A monetáris tanács úgy döntött, hogy idén augusztus végétől havonta egy tendert hirdet meg a jegybank a három hónapos jegybanki betétre, ez már önmagában is kiszorít majd bizonyos pénzmennyiséget, mivel a lejáró jegybanki betétet nem lehet automatikusan újra visszaforgatni. Emellett ez év októberétől korlátozza az MNB a három hónapos eszköz mennyiségét, de ennek mértékéről csak szeptember végén dönt a monetáris tanács – mondta az alelnök. Az MNB-ből kiszoruló likviditás több helyre vándorolhat át, a bankközi piacra, ami a BUBOR-t befolyásolja, most a három hónapos bankközi kamat egy százalék körül van, azaz 10 bázisponttal az alapkamat fölött, átmehet az egynapos (overnight) betétbe, de ekkor a nulla kamat mellett bukik rajta az adott bank, így ezt vélhetően nem lépik meg a hitelintézetek, vagy állampapírokat vehetnek rajta a bankok – jegyezte meg Nagy Márton. Arra a kérdésre, hogy legitim módon működik-e a monetáris testület, miután Bártfai-Mager Andreát nevezte ki a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak a kormány, és így ő lemondott a monetáris tanácsban betöltött tagságáról, kiemelte: „mi azt gondoljuk, hogy jelenleg is legitim a monetáris tanács”. Szerinte akkor követtek volna el hibát, ha nem határozott volna a testület a tenderről. Nagy Márton rámutatott: a jegybanktörvény előírja, hogy a monetáris tanácsnak el kell látnia a feladatát, „ez mindent felülír”. Úgy ítélte meg: a mostani döntés nem tűrt halasztást és pótolhatatlan volt, ezért kellett ebben a környezetben is meghozni a döntést a likviditás szűkítéséről. Kiemelte: a jegybanknak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége volt most dönteni. Elmondta: az egyik belsős tag nem vett részt a szavazáson, vagyis a mostani határozatnál is eggyel több külsős tag szavazott.