Az előrejelzés az idén és jövőre is 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal számol, az államadósság valós csökkenéséhez szükséges javulást azonban nem sikerül elérni – tette hozzá.
Az infláció a GKI szerint idén az év utolsó hónapjaiban már egy százalék köré emelkedik havi összevetésben, de 2014-ben átlagosan így is csak 0,3 százalék lehet. Ez egyrészt a világpiaci folyamatoknak, másrészt a „mesterséges rezsicsökkentésnek” köszönhető, ami azonban hosszú távon nem tartható fenn – mondta Vértes András, hozzátéve, hogy 2015-ben már átlagosan 2,5 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
Visszavágják az üzleti hitelezést
Vértes András a bankok elszámoltatásával kapcsolatban kifejtette, hogy az újabb, 1000 milliárd forintos teher ugyan „nem dönti össze” a bankrendszert, de várható, hogy a bankok tevékenysége nagyon gyengén fogja segíteni a gazdaság fejlődését.
Évekkel ezelőtt a bankfelügyelet engedélyezte ezeket a devizahitel-szerződéseket, most pedig tisztességtelennek minősíti, miközben az állam nem vállalja magára az országkockázat növekedését a kamatemelkedésben és arra sem ad magyarázatot, miért nem fedezte le a svájci frankban fennálló adósságot például a devizatartalékban, azonos devizában. A bankrendszer „megterhelése” lehetetlenné teszi az üzleti hitelezés fellendülését – vélekedett a GKI elnöke.
Lassulás jöhet jövőre
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az idei növekedésben jelentős szerepet játszott az ipar és az építőipar dinamikája, jövőre azonban már lassulás várható: az ipar 4 és az építőipar 6 százalékos bővülésével számol a GKI az idei 5,5 és 12 százalék után. A beruházások az idei 10 százalékos emelkedés után jövőre már stagnálnak a prognózis szerint – hangsúlyozta Vértes András.
Többet kereshet az átlag magyar
A Liga béremelést javasol
A szakszervezet azt javasolja, hogy a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek állapodjanak meg egy hároméves felzárkóztató programról, és 2015-2017-ben minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével.
Szólt arról is, hogy 2014-ben a reálkeresetek több mint 3 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül több mint 4 százalékkal) nőnek. A reáljövedelmek 3,5 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 2 százalékkal bővül, míg a nettó megtakarítási ráta a GDP 5-6 százaléka körül alakul. A fogyasztás azonban még 2014-ben is 2 százalékkal marad el a tíz évvel korábbitól, és csak 0,5 százalékkal haladja meg a 2010. évit – hívta fel a figyelmet Vértes András.
Hozzáfűzte, hogy 2015-ben a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés pedig a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését. Így 2015-ben összességében a reálkereset és -jövedelem szinte stagnál, a fogyasztás lassuló ütemben, 1-1,5 százalék között bővül a GKI előrejelzése szerint.
Változatlan alapkamat, gyengülő forint
Vértes András megjegyezte, hogy még nem ismert a kormány 2015. évi költségvetésre és esetleges adóváltoztatásokra vonatkozó törvényjavaslata. Így a jövő évi költségvetési folyamatok elemzéséhez csak a kormány által áprilisban benyújtott konvergencia-program áll rendelkezésre. A GKI úgy véli, hogy az államháztartási hiány idén 2,9, jövőre pedig 2,5 százalék lesz, utóbbi azonban – bizonyos, további európai uniós feltételek miatt – nem lesz elég az EU-előírások teljesítéséhez – hívta fel a figyelmet Vértes András.
A GKI megítélése szerint a piaci hozamok várható emelkedése ellenére ameddig csak lehet, változatlan marad az alapkamat, a forint azonban gyengül. A 2014. évi 312 forintos átlag után 2015-ben 320 forintos átlagos euró-árfolyam várható – ismertette az elnök.
