Illegális elemek
Balassa Balázs, a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet elnöke pénteken elmondta, hogy a BSZ a legutóbbi elnökségi ülésén döntött a lépésről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Kifejtette, az utóbbi években emelkedett a Balatonnál az illegális csónakkikötők, feltöltések, horgászstégek száma, miután nincsenek elriasztó büntetések, eljárások a szabályszegőkkel szemben. Ennek legfőbb oka, hogy komoly költség és jogi procedúra egy-egy illegális feltöltés elbontatása, illetve az engedély nélkül kihelyezett kisebb horgászstégek begyűjtése.
Több százmillió forintba is kerülhetnek a bontások, miközben legtöbbször nem bizonyítható ki végezte a feltöltést, a stégépítést, a költség tehát nem hajtható be senkin.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy a természeti kár
Balassa Balázs arról is beszámolt, hogy az illegális beavatkozások sok helyen jelentősen károsították a minőségi balatoni nádasokat, amelyek „babásodni”, csomósodni kezdtek, és harmadosztályú nádassá váltak, vagy rosszabb estben kipusztultak, és helyükön nem kívánt növényfajok jelentek meg. Hangsúlyozta, a nádasokat károsító, illegális vízállások, feltöltsétek számának növekedése összefügg azzal is, hogy a balatoni horgászturizmus fellendülésével nő az igény a csónakkikötők iránt, márpedig abból eddig sem volt elég.
„Elengedhetetlen, hogy a balatoni fejlesztési források felosztásáról szóló, most készülő rendelet lehetőséget teremtsen új csónakkikötők létesítésére” – fogalmazott a BSZ elnöke.
Ahhoz, hogy ezek mielőbb megépülhessenek, enyhíteni kell a csónakkikötők létesítésének feltételrendszerén, és gyorsítani kell az engedélyeztetési eljárást. Jelenleg ugyanis hasonlóan szigorú előírások vonatkoznak a csónakkikötők és a vitorláskikötők létesítésére, pedig ez utóbbi jóval nagyobb beavatkozást, beruházást jelent – tette hozzá.
