Nagy Márton a lengyelországi krynicai fórumon szerdán azt mondta, a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő. Magyarországnak új, a maastrichtinél relevánsabb kritériumokat kell teljesítenie ahhoz, hogy sikeresen csatlakozzon az euróövezethez, és erős, stabil euróövezeti tag lehessen.
Az öt legfontosabb
Az alelnök a gazdaság 5 fő területét említette az új kritériumok között: a reálgazdaság, a bérszint és a pénzügyi szektor megfelelő felzárkózását az euróövezethez, az üzleti és pénzügyi ciklusok 70 százalékot meghaladó korrelációját, a versenyképes vállalatokat, munkaerőt és termékszerkezetet, fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszert, valamint a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztárat.
Emlékeztetett rá: a legfrissebb, 2016-os konvergenciajelentésben az EKB utalt arra, hogy Magyarország teljesíti a maastrichti kritériumokat.
Ez is azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az euróövezeti normák betartása iránt, ugyanakkor a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő az euró sikeres bevezetéséhez – fejtette ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bűvös százalékok
Arra van szükség szavai szerint, hogy a vásárlóerő-standardban számított egy főre eső GDP és bérszint egyaránt elérje az euróövezeti átlag legalább 90 százalékát. Úgy vélte, a pénzügyi szektor teljes eszköz/GDP mutatójánál ugyanilyen mértékű konvergencia szükséges.
Nagy Márton kifejtette: Magyarország és az euróövezet között a gazdasági ciklusok, illetve a hitelciklusok közötti korrelációnak 70 százalék fölött kell lennie.
A kis- és középvállalkozások munkatermelékenységének el kell érnie a nagyvállalati szint 50 százalékát, a munkanélküliségi rátának 4 százalék, az aktivitási rátának 65 százalék közelében kell alakulnia, alacsony változékonyság mellett.
Fókuszban a fiatalok
Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére. Az oktatási rendszernek biztosítania kell a stratégiailag kiemelt gazdasági ágazatok igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő képzését.
Széles termékskálára, jól diverzifikált exportstruktúrára, magas hozzáadott-értékű és versenyképes termékekre van szükség – sorolta az MNB alelnöke.
Említést tett a fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszer szükségességéről, egyebek mellett arról, hogy a bankrendszer versenyképességi indexének meg kell közelítenie az eurozóna átlagát, amelynek feltétele a magas költséghatékonyság, az alacsony hitelkamatmarzsok és a minőségi, könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások megléte.
A monetáris unióban a szuverén monetáris politika, a bankunióban pedig a szuverén prudenciális felügyelet hiányában más, effektív anticiklikus gazdaságpolitikai eszközök megléte szükséges: a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztár – hangsúlyozta.
A hosszútávú strukturális deficitnek 0 körüli szinten kell lennie, az államadósságnak pedig GDP arányosan 50 százalékra kell mérséklődnie. A makroprudenciális eszköztárat preventíven, a hitelezés túlzott felfutása és az eszközár-buborékok kialakulása ellen kell alkalmazni, mérsékelve ezáltal a pénzügyi szektor prociklikus természetét – mondta.
