Inkább másra költenének?
A városvezető azt is megfogalmazta, hogy ha az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének emelésével és kormánygaranciával kell végrehajtani a beruházást, akkor ragaszkodik ahhoz, hogy a 137,5 milliárd forintos uniós forrást más projektek beruházására fordíthassa a főváros. Hozzátette: a kérdés azért merült fel, mert elképzelhető, hogy az unió megtérülő beruházásként kezeli a rekonstrukciót és más finanszírozási feltételeket szab.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A pótlóbuszokra vonatkozóan azt mondta, kezdettől azt képviselték, hogy akkor tudnak a nemzetgazdasági érdekekre figyelemmel lenni, ha a legolcsóbb ajánlat és a szolgáltatás közötti különbséget a kormány fizeti. „Aki rendeli a zenét, az fizet” – jellemezte a helyzetet.
Kitért arra is, hogy használt buszok időleges forgalomba állításával, a várakozási idő csökkentésével és a Volán bevonásával is el lehet kerülni a csúszást. TarlósIstván ugyanakkor azt is megjegyezte: „erősen reméli”, hogy produkálnak olyan szolgáltatót, amely magyar buszokkal szolgáltat. Ha létezik ilyen, akkor az miért nem indult el az őszi nyílt tenderen? – vetette fel.
Nem lehet bővíteni a kelenföldi pályaudvart
A Déli pályaudvarra vonatkozóan úgy foglalt állást: a kormány ötlete „nem ördögtől való”, de megítélése szerint megoldhatatlan, ugyanis Kelenföldön – a 4-es metró beruházásához kapcsolódó nyolc vágánypár átadása miatt – nincs lehetőség érdemi bővítésre. Értékelése szerint a fejpályaudvaroknak több a hátrányuk, mint az előnyük, rövid távon azonban kockázatos a Déli pályaudvar kiváltása. Ott hiába tudnak üzemi területeket átadni, tíz vágánypárnak meg kell maradnia – közölte.
Szóba került a dugódíj is
A főpolgármester azt is kijelentette: a főváros biztosan nem fogja kezdeményezni a behajtási díj bevezetését kizáró jogszabály módosítását, háttérszámításokat azonban végzett arról. Tarlós István az esetleges jogszabály-módosításról azt mondta: „ebbe az utcába biztosan nem megyek be”.
A számításokat egyfajta műhelymunkaként jellemezte, kifejtve: a város közigazgatási határán belül 5 ezer forint lenne az éves matrica, míg egy belső pesti és budai zónában – a törvényi díjmentességet élvezőkön és az ott lakókon kívül – használatonként 700 forint lenne a díjtétel.
A belső zónába a pesti oldalon a Margit híd, Szent István körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Múzeum körút és Vámház körút által határolt terület, Budán pedig az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca, Alagút utca, Attila út, Csalogány utca, Bem rakpart és Margit híd által határolt terület tartozna. Díjmentes lenne a két rakpart, továbbá a Kossuth Lajos utca és az Erzsébet híd. A bevezetés egy év alatt – 2017 végére – 750 millió és 1 milliárd forint közötti összegből valósítható meg, az éves bevétel 10 milliárd forint lehetne – ismertette a főpolgármester. Azt is tudatta: ettől függetlenül is tovább kell bővíteni az őrzött P+R parkolók számát, 2016 végére váratóan 3500-3600 férőhely áll rendelkezésre Budapesten.
Tarlós István kérdésre azt is elmondta: nincs terítéken, hogy a Szabadság hidat végleg lezárják a közúti forgalom elől.
Tarlósnak jobb ötlete volt
A városvezető kitért arra, hogy a múzeumi negyed az ő 2010-es választási programjában szerepelt, ugyanakkor azt a Nyugati pályaudvar mögé képzelte el. Ez esetben kevesebb vitára lenne most ok – jegyezte meg. Tarlós István arról is beszámolt, hogy a főváros tanulmánytervet készít a Népliget és az Óbudai-sziget fejlesztésére. Ezt úgy kell megtenni, mint a másik két kiemelt zöldterület, a Városliget és a Margitsziget esetében – mondta.
Szólt arról, hogy a nagyszabású állatkerti fejlesztés, a Pannon Park és a Mesepark megvalósítása jól halad, utóbbit 2017 tavaszán átadják. Nyitott kérdés volt a Hermina garázs, ennek építtetését a nemzetgazdasági tárca vállalja, majd átadja üzemeltetésre a fővárosnak – tette hozzá.
Véget ért a bontás
A főpolgármester közölte azt is, hogy a Vidámpark teljes bontása – a műemléki játékok megtartása mellett – júniusban befejeződött, a fák ültetése megkezdődött. A biodóm jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a közbeszerzési eljárások megindultak. (A biodóm a Pannon Park központi létesítménye, „olyan, ökoszisztémaként működtetett növényház, amelyben állatok is élnek” – olvasható az állatkerti honlapon.)
Tarlós István ismertette azt is, hogy a Széchenyi fürdő felesleges hőjét és vizét a Pannon Park kapja, és két héten belül átadják a volt toxikológiai intézet épületét, valamint a MÁV egy területét az állatkertnek. Kitért arra, hogy az intézmény távfűtésének költségeiről még egyeztetni kell, mert elsőre magas összeget szabtak meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Beszélt arról is, hogy önálló kft. végzi a főváros és közszolgáltató cégeinek közbeszerzéseit, a cégvezetők személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy a főváros érdekeinek megfelelő előterjesztések szülessenek. Sajtóinformációkra reagálva a főpolgármester leszögezte: ellenzi és nem engedélyezi külső ügyvédi irodák alkalmazását, egy esetben került sor ilyenre, mert a cégbejegyzéshez ez volt az előírás.
