Az, hogy a tőzsdére lépő társaságokat még zártkörű működési formában vezeti be a BÉT és veszi fel a terméklistára, csak egy technikai változás, ami az új Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) által hozott módosítások miatt vált szükségessé – áll a BÉT közleményében.
Felcserélődtek a folyamatok
Az új Ptk. megszüntette azt a korábbi lehetőséget, hogy nyilvános formában működjenek olyan részvénytársaságok, amelyek nincsenek tőzsdére bevezetve. A tőzsdei bevezetés az új szabályrendszerben a nyilvánossá válás hatályossági feltétele.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Emiatt az új Ptk. hatálybalépését követő bevezetéseknél a bevezetési folyamat eddigi menetében néhány lépés felcserélődött: a folyamatot a részvénytársaság még zrt-ként kezdi meg, ekkor folyamodik a Felügyelethez (Magyar Nemzeti Bank) a tájékoztató közzétételének jóváhagyása iránti engedélyért, majd ezt követően a tőzsdei bevezetést kérelmezi. A tőzsde bevezetést jóváhagyó döntése után következhet csak a nyilvános működési forma cégbírósági bejegyzése, majd – ha része a folyamatnak – a tranzakció, jegyzés lebonyolítása.
Mindezek korábban a BÉT-re való bevezetést megelőző lépések voltak. A cégbejegyzés és tranzakció után, egy második lépésként kérelmezi a kibocsátó a tőzsdei kereskedés megkezdését (a bevezetéstől számított 90 napon belül), amelyről a BÉT újabb határozatban dönt.
Csak mindezek után lehet kereskedni
Tekintettel arra, hogy a társaság a fenti okból csak a sikeres bevezetési döntést követően kérheti nyilvános működési formájának cégbejegyzését és bonyolíthatja le a tranzakciót, az értékpapírokkal való kereskedés csak ezt követően kezdődhet meg, a BÉT vezérigazgatója által megállapított első kereskedési napon.
Ezután minden tőzsdei bevezetés így zajlik majd?
Igen, amennyiben a Ptk. erre vonatkozó szabályai nem változnak, Magyarországon alapított részvénytársaságok esetében ez lesz az eljárás. Természetesen csak részvényeknél (esetleg letéti igazolásoknál, amelyek részvényekre épülnek). Más értékpapírok esetében nincs változás a megszokott folyamatokban. Külföldi cégek esetében megmarad az egylépcsős eljárás részvénybevezetéseknél is.
És ha nem kérik a kereskedés megkezdését?
Amennyiben a kibocsátó nem kéri a tőzsdétől a kereskedés megkezdését (pl. mert nem sikerült a tranzakció), vagy valamely kereskedés megkezdéséhez szükséges feltételt nem tudja teljesíteni, az értékpapírokat a tőzsde egyszerűen törli a terméklistáról, anélkül, hogy bárki kereskedett volna velük, a társaság pedig ezt követően újra zártkörűvé alakul.
