Mire van most a legnagyobb szüksége Ukrajnának? Petro Porosenko csütörtökön a CNBC-nek azt mondta: „Ukrajnának meg kell gyengítenie Oroszországot”.
Először is, ennek elérése érdekében Porosenko a CNBC kijevi Hadley Gamble című műsorában azt mondta, a Nyugatnak „gyengébbé kell tennie Oroszországot” azáltal, hogy szankcionálja óriási gázvezeték-projektjét, amelynek célja az orosz földgáz Európába juttatása Ukrajna megkerülésével.
Porosenko ragaszkodott hozzá, hogy „az Északi Áramlat 2 nem gazdasági vagy energetikai [projekt], ez teljes mértékben egy biztonsági projekt, amely aláásta a nyugati egységet.”
„A második pont, tegyük erősebbé Ukrajnát” – mondta Porosenko, amit a Nyugat megtehet Ukrajnának szánt fegyverellátásának növelésével és a gazdasági növekedés ösztönzésével. Főként azonban Porosenko szerint a Nyugatnak „növelnie kell azt az árat, amelyet Oroszország fizet, ha Putyin [orosz elnök] döntést hoz az Ukrajna elleni nagyszabású hadművelet folytatása mellett.
Harmadszor, Ukrajna „ellenállóképességét” növelni kell – mondta – az országon belüli reformok sorával. „Folytatnunk kell a csapatom által elindított reformokat, a biztonsági szektor reformját, a gazdasági reformot, az igazságügyi reformot, és érthetőbbé és kiszámíthatóbbá kell tennünk Ukrajnát a nyugati világ számára” – mondta, hozzátéve, hogy több erőfeszítést kell tenni a helyi korrupció leküzdésére.
„Ne bízz Putyinban”
Porosenko, aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, megjegyzései abból indulnak ki, hogy a világ azt figyeli, hogyan alakulhat az Ukrajna és Oroszország között fennálló feszültség.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön megjegyezte, hogy az elmúlt napokban orosz csapatok „jelentős mozgása” volt megfigyelhető Fehéroroszország felé, és becslése szerint ezek között 30 000 harci katona, különleges hadműveleti erők, vadászrepülőgépek, köztük Szu-35-ösök és Iskander rakéták is találhatók.
Széles körben elterjedt a bizalmatlanság Oroszországgal szemben, tekintettel a Krím 2014-es annektálására és a Kelet-Ukrajnában zajló oroszbarát felkelések támogatására, egy olyan országban, amelynek Nyugat-barát kormánya van, és az EU-hoz és a NATO-hoz csatlakozni kíván.
Porosenkot azzal vádolják, hogy 2014-2015-ben hivatalában segített finanszírozni a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat – a vádakat tagadja, és szerinte „politikai indíttatásúak”, amelyeket Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnök szorgalmazott. Porosenko a CNBC-nek elmondta, hogy hivatali ideje alatt megtanulta, hogy ne bízzon Putyinban. „Ne bízz Putyinban. Semmit sem ígért nekem, és a normandiai formátumra adott garanciáit [Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország közötti tárgyalások] nem hajtották végre” – mondta Porosenko.
„Másodszor, ne félj Putyintól… mert csak így érhetsz el eredményeket, harmadszor pedig tartsd meg a nyugati világ egységét, mert Putyin célja a leggyengébb pont felderítése és az egység tönkretétele.”
Szerdán az Egyesült Államok bejelentette, hogy 3000 katonáját közelebb helyezi Ukrajnához. Az Egyesült Államokban 2000 katonát Lengyelországba és Németországba küldenek, ahol csatlakoznak másokhoz, további 1000 már Európában tartózkodó katonát pedig Romániába helyeznek át. Oroszország „pusztítónak” minősítette a lépést Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettest idéző jelentések szerint, míg Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője szerint az Egyesült Államok „továbbra is feszültséget szít Európában”. Hozzátette, hogy a bevetések „a legjobb bizonyítékai annak, hogy nekünk, Oroszországnak nyilvánvaló okunk van az aggodalomra” – jelentette a TASS orosz állami hírügynökség.
Forrás: https://www.cnbc.com/2022/02/03/ukraine-can-be-helped-and-moscow-hurt-in-3-ways-poroshenko-says.html
