Ez elmúlt harminc esztendő energiafogyasztási statisztikáinak vannak érdekes, sokaknak talán meglepő összefüggései. A vizsgálatok ugyanis arra mutattak rá, hogy az említett időszakban az egy főre jutó energiafogyasztás csupán elenyésző mértékben változott. A mutató kevesebb, mint három százalékkal növekedett. A világ hatalmasra duzzadt energiaszükséglete mással, a lélekszám növekedésével van összefüggésben, ami viszont közismerten hatalmasat változott, ma már több mint hétmilliárd ember él a Földön.
A felhasználás nyolcvan százaléka fosszilis forrásból származik
Bármilyen furcsa az egyetlen dolog, ami az utóbbi évtizedekben a társadalmi és politikai törekvések ellenére is alig változott az a felhasznált energia összetétele. Jóllehet naponta hallunk az alternatív, a zöldenergia előretöréséről, a valóságos helyzet mégiscsak az, hogy az előállított energia mintegy nyolcvan százaléka fosszilis forrásokból származik. Legalábbis ezt állítják a szakemberek.
A világ energiahelyzetének speciális problémája az is, hogy az energiahordozók jelentős részén viszonylag kevés állam osztozik. A világ nagyobb része ezektől az országok függ. Tapasztalhattuk ezt az úgynevezett olajválságos évek árrobbanásai során, amikor korlátozni kellett az autózást még olyan államokban is, mint például Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban.
Oroszországé a legjelentősebb energiavagyon
A minap összeállítás jelent meg, amely azokat az országokat sorolja fel, amelyek a legnagyobb energiakészletekkel rendelkeznek. Az összehasonlítás alapjául a bizonyított olaj és természetes földgáz készletek, a szénvagyon és mindezek piaci értéke számít.
A businessinsider.com című portál által – a készletek piaci értéke alapán rangsorolt – top lista élére az oroszok kerültek, akik 87 milliárd barell bizonyított olaj-, angolszászosan kifejezve 1163 milliárd köblábnyi bizonyított természetes földgáz tartalékon üldögélnek. Ehhez az irdatlan energiahordozó mennyiséghez még 157 millió tonna szénvagyonnal is rendelkezik Oroszország. Ennek az értéke a számítások szerint mai áron 40,7 ezer milliárd (40,7 trilló) dollár.
A dobogó második helyére Irán került. A közel-keleti állam bizonyított olajkészlete 157 milliárd barellt tesz ki, a természetes földgáz-készlete pedig 1187,3 milliárd köbláb. A piaci értéke ennek a summának 35,3 ezer milliárd dollár.
A lista harmadik helyére Venezuelának sikerült felkapaszkodnia. A dél-amerikai ország bizonyított olajkészlete 297,6 milliárd barell, amihez még 197,4 ezer milliárd köbláb természetes földgáz is járul. Venezuela földjei még ezen kívül 478 millió tonna szenet is rejtenek. Az energiakészletek piaci értéke 34,9 ezer milliárd dollár.
Tíz ország gigantikus készleteken osztozik
Az energiaforrások toplistáján szereplő első tíz ország közé került sorrendben piaci érték feltűntetése alapján: Szaud Arábia (33 trillió dollár), az Amerikai Egyesült Államok (28,5 trillió dollár), Kanada (20,2 trillió dollár), Irak (18 trillió dollár), Qatar (16,4 trillió dollár), az Egyesült Arab Emirátus (13,8 trillió dollár) és Kína (13,2 trillió dollár).
Manapság sokan kritikusan állnak a fosszilis energiákkal szemben. És ebben sok igazság is van. Merthogy bármennyire fejlődik is a világ, könnyen el is pusztíthatja önmagát. Ráadásul szakértők szerint a gáz és a kőolaj készletek kitermelése biztos, hogy néhány éven belül eléri vagy már el is érte a csúcsát. Kevés van ezekből, ami előnyhöz, ,,hatalomhoz” juttatja birtokosait.
A szénvagyon is elegendő még néhány száz esztendőre. Egyes számítások szerint az elkövetkező évtizedekben még legalább ötven százalék lesz a fosszilis energia aránya. Ráadásul további tartalékok vannak még, hiszen a fosszilis energiák felhasználásának hatékonyságát korszerű technológiákkal még bőven lehet növelni.
