Szhiarlisz Hágában, egy holland parlamenti meghallgatáson beszélt, ahol az Európai Unió és az IMF készülő pénzügyi mentőcsomagjával kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
A miniszter hozzátette, ha Oroszország csatlakozna a 17 milliárd eurós segélyprogramhoz, akkor ezt ugyanolyan feltételekkel tenné, mint a többi résztvevő.
Szhiarlisz elmondta, hogy a csomagból 10 milliárd eurót a ciprusi bankok feltőkésítésére, 6-6,5 milliárdot pedig a meglévő adósság refinanszírozására fordítanának. A ciprusi bankok súlyos veszteségeket szenvedtek el, amikor kénytelenek voltak görög követeléseik jelentős részét leírni.
A hitelezők várhatóan a február 17-én esedékes választások után véglegesítik a feltételeket.
A 17 milliárd euró a görög segélycsomag összegéhez képest nem sok, de körülbelül annyi, mint a ciprusi hazai össztermék. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 80 százalékon álló GDP-arányos államadósság a program nettó költségei miatt brüsszeli becslések szerint a hazai össztermék 140-150 százalékára ugrana fel. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan, az IMF úgy számol, hogy a rátát legalább 120, de inkább 100 százalékra kellene leszorítani, hogy az adósságállomány kezelhető legyen.
A probléma az, hogy nemigen van miből leszorítani. A mentőcsomag feltételei között várhatóan szerepel majd az állami vállalatok privatizálása, a nyugdíjreform, és esetleg egy egyszeri adó kivetése az ország 800 ezer lakosára. Elemzők szerint a szigetországban három eladható állami vagyonelem van, a távközlési vállalat, a villamos művek és a kikötők. Ezekből azonban összesen sem folyik be több 2-3 milliárd eurónál.
A hitelek részleges leírása – függetlenül attól, hogy az EU eleve elutasítja – amúgy is visszaütne. A ciprusi államadósság mintegy 70 százalékát államkötvények formájában ciprusi bankok tartják, az adósság leírása tönkretenné a bankokat, miközben épp szanálásuk a cél.
A GDP-hez mérve a ciprusi bankrendszer hatalmas méretű, mintegy 70 milliárd eurónyi betétet kezel, amelynek majdnem fele devizakülföldiek birtokában van.
Általános vélekedés szerint többségük orosz, de a ciprusi jegybank nem közöl országos bontásban adatokat. A bankok megmentése a betétesek, jórészt az orosz betétesek védelmét is szolgálná, ezt az uniós polgárok nehezen nyelnék le, már csak azért is, mert egyes vélemények szerint a pénzek többnyire pénzmosás miatt landolnak a szigetország bankjaiban.
„Mentőöv orosz oligarcháknak – ez lenne az elképzelhető legrosszabb szalagcím” – mondta egy uniós tisztségviselő.
Támaszkodni lehetne még a földgázvagyonra. A Ciprus és Izrael közötti tengerrész becslések szerint 80 milliárd dollár értékű földgázkincset rejt, de a kitermelés csak 2018-ban kezdődik meg, és a nemzeti vagyont előre elzálogosítani politikailag igen érzékeny kérdés. Ennek ellenére ez olyan forrás, amelyet sem Oroszország, sem az EU nem fog figyelmen kívül hagyni.
