Lassul a globális növekedés
A Fidelity Leading Indicator (FLI) októberben egymás után már a harmadik hónapban alakult visszafogottabban, de a növekedés és a lendület a „pozitív, javuló” kvadránsban maradt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A fő visszahúzó tényezőt a globális kereskedési komponensek alkották, bár a sajátos koreai körülmények valószínűleg kissé túlnagyították a közelmúltban tapasztalt gyengeséget. Ezzel együtt a rendkívül gyenge kínai kereskedelmi adatok csalódást keltenek, és Trump protekcionista kijelentéseinek fényében a világkereskedelem kilátásai sem kimondottan rózsásak.
Gránitszilárdságú növekedés
A világkereskedelem felől érkező jelzésektől eltekintve a várható növekedés viszonylag stabilnak mondható: az öt részágazatból három jelenleg a jobb felső negyedben található. Az üzleti felmérések, az ipari megrendelések és a fogyasztói/munkaerő-piaci komponensek már bő egy éve maximális növekedési értékeket mutatnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tőzsdecikkekhez kötődő komponensek szintén tartósan magas értékeken állnak. Ennek ellenére a gyorsulás mintha minden ágazatban túl lenne a csúcspontján, az ipari megrendelések kivételével, melyek továbbra is igen élénknek mondhatók. Az októberi beszerzési menedzser indexek arra utalnak, hogy a negyedik negyedév erősen indult.
Ez okozott meglepetést
A fejlett piacok bővülése meglepetést keltett, az összetett PMI 2014 óta a legnagyobb mértékű havi emelkedést mutatta, és megdöntötte idei rekordját. A fejlődő piaci összesített gyártói PMI felfelé mutató trendje is töretlen maradt: 2015 eleje óta nem látott magasságban jár, amit nem kis részben a meggyőző kínai és indiai adatoknak köszönhet. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a PMI-k javulása részben a világszerte megemelkedett árkomponenseknek köszönhető, ami a küszöbön álló inflációs nyomásra utalhat.
Kilőhet az USA
A globális növekedés 2016-ban felgyorsult, ami főleg az árutőzsdei árak stabilizálódásának és a Kínából eredő ösztönző hatásoknak, valamint a világszerte kedvezőbb pénzügyi körülményeknek volt köszönhető. 2017-be átlépve a világgazdaság továbbra is egészséges ütemben bővül majd – amint azt a Fidelity LeadingIndicator is jelezte –, és a reflációs folyamatok is világszerte még jobban lendületbe jöhetnek.
A régiókat tekintve a legszámottevőbb gyorsulásra az USA számíthat. Az eurózónában és Japánban a 2016-oshoz hasonló ütemben zajlik tovább a növekedés (Japánban némi gyorsulás esélye mutatkozik), míg az Egyesült Királyság, Kína és a feltörekvő országok többsége valószínűleg lassulni fog. Ez utóbbiak közül Brazília és Oroszország végre maga mögött hagyhatja a recessziót, de a növekedés egyelőre nem lesz meggyőző.
Úgy látjuk, a konszenzus túlságosan optimistán ítéli meg a feltörekvő országok növekedésének gyorsulására vonatkozó esélyeket.
Míg az árupiachoz kapcsolódó alapvető hatások továbbra is felfelé hajtják a headline inflációt, lesznek fontosabb folyamatok is, például a maginflációnak a szűkebb munkaerő-piacok, néhány feltörekvő ország pozitív költségvetési folyamatai, a Kína felől érkező deflációs hatások gyengülése és az USA-ban és az Egyesült Királyságban (valamint megtorlásként akár máshol is) – esetleg – bevezetendő kereskedelmi és bevándorlási korlátozások miatti, mérsékelt emelkedése.
Folytatás a következő oldalon.
Felmérték a kockázatokat
A látszólag kedvező körülmények ellenére van azért néhány kedvezőtlen folyamat és kockázat is, melyek az év második felében meghatározóvá válhatnak és a növekedés útjába állhatnak. Kína beszünteti a monetáris és költségvetési ösztönzőket, így próbálva megakadályozni, hogy a túl nagyra nőtt ingatlanbuborék tovább dagadjon, de ez nyomás alá helyezheti az árupiaci árakat és a kínai gazdasági ciklustól szorosan függő országok gazdaságát.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ha a Fed megemeli az alapkamatot (2017-re két emelést várok), az EKB pedig elkezdi visszafogni a kötvényvásárlási programját, a globális pénzügyi környezet barátságtalanabbá válik, és nyomást gyakorolhat a feltörekvő országok csoportjára, melynek tagjai komoly hasznot húztak a pénzügyi válság után kialakult hozaméhségből.
Annak pedig, hogy az Egyesült Királyságot utoléri a brexithez kapcsolódó lassulás, valószínűleg a szigetország legszorosabb kereskedelmi partnerének számító eurózónában is érezhető lesz a hatása. Végül a protekcionizmus és az USA jövőbeli, be- és külföldi politikai irányvonalával kapcsolatos általános bizonytalanság is olyan „ismert ismeretlenek”, melyek jövőre lelassíthatják a globális növekedés ütemét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Közbeszól a politika
Míg Trump győzelme a jövőbeli politikával és prioritásokkal (elsősorban a geopolitikai irányvonallal) kapcsolatban nagyfokú bizonytalanságot idézett elő, addig az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás valószínűleg aláássa a szigetország növekedési kilátásait. Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy ennek hatásai mennyire lesznek érezhetőek Európában és a világ többi részén.
A tegnapi olasz népszavazás, választások Franciaországban (2017 tavasza) és Németországban (2017 ősze): a populizmus előretörése az Egyesült Királyságban és az USA-ban rámutatott, hogy a többi fejlett országban is sor kerülhet hasonló politikai változásokra – e tekintetben Európa tűnik a legkiszolgáltatottabbnak.
Az USA-ban lezajlott vezetőségváltástól felbátorodott Oroszország és Kína megpróbálja kiterjeszteni a befolyását – ennek során felszítja a meglévő konfliktusokat, sőt újakat is generálhat.
Romló pénzügyi körülmények
A kötvényhozamok közelmúltban lezajlott emelkedésének mind a mértéke, mind a tempója meglepetést keltett. A pénzügyi körülmények kedvezőtlenebbé válása – ha tartós lesz – árthat a növekedésnek. Ez főleg azon országok számára lehet aggasztó, amelyek növekedési kilátásai már most is borúsak, és a pénzügypolitikai mozgásterük korlátozott (ilyen például Japán és az euróövezet).
Ha az infláció a vártnál nagyobb ütemben gyorsul az USA-ban, részben Trump politikájának következtében (költségvetési ösztönzők, protekcionizmus), akkor az alapkamat-emelés üteme és meredeksége is nagyobb lehet, mint ami az előrejelzésekben szerepelt. A globális pénzügyi körülményeknek ez a hirtelen romlása – főleg lassuló gazdasági növekedés mellett – nagyon kedvezőtlenül hatna a világgazdaságra, de legfőképpen a feltörekvő országokra.
Az USA növekedésének jelentős lassulása
Ha az Egyesült Államok gazdasága számottevően lelassul, a kereskedelmi és pénzügyi csatornák közvetítésével a világ többi részében is vélhetően hasonló röppálya rajzolódna ki. Mivel a nagy jegybankok lassan kifogynak az eszközökből, a gazdasági hanyatlás megfékezésének feladata a kormányokra hárulna. Míg a költségvetési ösztönzés az USA-ban már nem okoz olyan problémát, egyes fejlett országoknak csak korlátozott anyagi lehetőségei vannak ebben a tekintetben.
Új jegybanki keretrendszerek és pénzügypolitikai melléfogások is előfordulhatnak. Ahogy a fő jegybankok hozzálátnak, hogy átértékeljék a jelenlegi pénzügypolitikai keretrendszerüket, az ebből adódó bizonytalanság és a hibák valószínűsége magasabb volatilitást és egyéb nem várt következményeket okozhat a piacokon és az egyes országok gazdaságában. Erre jelenleg a legjobb példa Japán, ahol az új pénzügypolitikai keretrendszer a jelek szerint különösen érzékenyen reagál a globális hozamokat érő megrázkódtatásokra.
Kína kemény landolása
Ez már régi kockázati tényező –ha a kínai döntéshozók hibáznak, a lassulás hirtelenebb és kontrollálatlanabb lehet, ami újabb csapást mérhet a világkereskedelemre. Ez veszélyeket rejthet a globális növekedésre nézve, megrázhatja a pénzpiacokat, a pénzügyi kondíciók még súlyosabbá tehetik a továbbgyűrűző hatást, és még nagyobb nyomás alá helyezhetik az árupiaci árfolyamokat
A feltörekvő országok válsága: Ha nem lesznek reformok, a feltörekvő országokat minden nagyobb (Kína, a Fed, az árupiacok felől érkező, az USA dollár esetleges megerősödése által előidézett) megrázkódtatás súlyosan érintheti, sőt akár a feltörekvő országokat érintő válságot is okozhat. Mivel ezeknek az országoknak a sérülékenysége a pénzügyi kapcsolatok révén a fejlett országokra is hatással lehet, mindez a globális növekedési kilátásokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Mire kell figyelni a következő hónapokban?
Kamatdöntő ülések tekintetében az EKB-ra (december 8.), a Fed-re (december 14.), a Bank of England (december 15.) és Bank of Japan (december 20.) döntésére. A következő OPEC-értekezlet november 30-án lesz. Érdemes foglalkozni Trump pénzügyi és politikai terveivel, valamint a Brexit-tárgyalások kimenetelével.
