Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, az Eurogroup
elnöke elismerte, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya
nagyon sokat tett a hitelfeltételek teljesítése terén, de néhány
reform még hátra van. Ezeket sürgősen be kell vezetni, mert csak
ekkor lehet felszabadítani a hitelkeret újabb részletét és
megkezdeni a tárgyalásokat más nagy kérdésekről, a görög bankok
feltőkésítéséről és a hitelkönnyítésről.
A vita most konkrétan arról folyik, hogy mi legyen az az
összeghatár, amely alatt a hitelező nem foglalhat le egy ingatlant
a hátralékos jelzálogkölcsön-tartozás fejében.
A görög pénzügyminiszter szerint a hitelezőkkel folytatott
tárgyalások közel állnak a befejezéshez, és ennek alapján
„politikai döntést” lehetne hozni a hitelrészlet folyósításáról.
Ezt a véleményt a francia pénzügyminiszter is osztja. Ilyen
adósvédelmi szabályok Franciaországban és Németországban is vannak
és „furcsa többet követelni Görögországtól, mint ami a hitelező
országokban van” – mondta Michel Sapin.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben
illetékes tagja azt mondta, hogy személy szerint „ésszerűen
optimista” a megállapodást illetően, és „ha ma nem is, a következő
napokban sikerül egyezségre jutni”.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron
hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós
mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, 13
milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az
újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a
hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben
teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
Görögország a válság évei alatt GDP-je negyedét elvesztette,
részben a hitelezők által követelt megszorító intézkedések
következtében. A görög hazai össztermék a második negyedévben a
fogyasztás és az export megélénkülésének köszönhetően 0,9
százalékkal bővült. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett őszi
prognózisa szerint azonban az ország a tavalyi 0,7 százalékos
növekedés után visszasüllyed a recesszióba, és a hazai össztermék
az idén 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal zsugorodik. A
bizottság májusban még 0,5 százalékos növekedést prognosztizált
erre az évre.
