Pluszok helyett mínuszok?
Az esztendő elején még nagyon sok portfóliókezelő gondolta úgy, hogy az öreg kontinens részvénypiacai lesznek az év nyertesei, mert 2013-ban elmaradtak az amerikai szárnyaláshoz képest. Úgy tűnt, hogy az euróövezeti országoknak sikerült felülemelkedni a gazdasági problémákon, az Európai Központi Bank (EKB) pedig hajlandó volt az agresszív beavatkozásra is.
Az év eleji szerény nyereség után a meghatározó indexek estek, nem javítottak a helyzeten a különböző hírek és adatok: Olaszország visszacsúszott a recesszióba, Németország lassult, az oroszok pedig beavatkoztak Ukrajnában. Ugyanakkor a befektetők csalódtak abban is, hogy az EKB nem kezdett a Federal Reserve és a japán jegybank mintájára agresszív lazításba.
Európa halálos csapdája
A legfrissebb jegybanki jelentések szerint a világgazdaság kockázatokkal bár, de felívelő pályán halad. Továbbra is fekete lónak számít azonban az eurózóna, amely folyamatosan küszködik az alacsony inflációval, a magas munkanélküliséggel, valamint a gyenge növekedéssel. Mindemellett roppantul megnehezíti az Európai Központi Bank dolgát, hogy eltérő hátterű és felépítésű gazdaságokat kellene összefognia, miközben a dél-európai államok továbbra is adósságválsággal küzdenek.
Az MSCI index, amely 15 ország részvényeit tartja kosarában, 5,1 százalékos veszteséget ért el 2014 júniusi csúcsa óta, és az év egészét tekintve is csak 0,9 százalékos nyereséget mutat. A német DAX indexet még nagyobb csapások érték: júliusi rekordja már sehol sincs, a tavalyi záró értékéhez képest 4,8 százalékos mínuszban van. Ezzel szemben az amerikai index, az S&P500 5,8 százalékos pluszban van idén.
Mit lépnek a befektetők?
Az európai részvények vevői vívódnak. Vásároljanak még részvényeket, mert most olcsóak, vagy vonuljanak vissza, mert emelkednek a kockázatok?
Az olyan befektetők, mint Richard Bernstein az európai fellendülésre fogadtak. 2014 elején befektetési vállalkozása 3,3 milliárd dollárt invesztált kis- és közepes európai cégek részvényeibe. Befektetési alapjában 1,1 milliárd dollárral 23 százalékosra növelte az európai eszközök arányát. Azóta fordult a kocka, az alap 18,7 százalékra csökkentette azt az arányt.
Bernstein azt mondta erről egy interjúban: „Az európai gazdaság tovább lassul, a defláció még mindig fenyeget és úgy tűnik, az EKB-t ez nem érdekli. Amit tesznek, az túl kevés.” De nem Bernstein az egyetlen, aki így gondolkodik. Az amerikai befektetők csak júliusban 121 millió dollárt vontak vissza európai befektetésekből, az év első hat hónapjában pedig 3 milliárd dollárt.
Ráadásul múlt héten több olyan adat is megjelent, amely további kivonásokat eredményezhet. Az egyik ilyen adat az volt, hogy az euróövezet gazdasága csak 0,2 százalékkal erősödött, a német gazdaság pedig zsugorodott. Ezeket követte a pénteki hír, miszerint az ukránok megtámadták az oroszok katonai konvoját.
Az ukrán helyzet miatt veszít Európa
Az amerikai piacok már rég lerázták magukról az ukrán konfliktus hatását, de Európa nehezebb helyzetben van. Túl közel a konfliktus, ráadásul sokkal szorosabb a gazdasági kapcsolat Oroszországgal is.
Thomas Clark portfóliómenedzser szerint az ukrán válság még a pozitívumokat is felülírta, hiába javult például a politikai kooperáció az euróövezetben.
Az általa kezelt alapban az év elején még 20 százalék volt az európai eszközök aránya. Főleg olasz és spanyol részvényekbe fektettek, bíztak az árfolyamok emelkedésében és az európai fellendülésben. A maláj gép katasztrófája és a Kelet-Ukrajnában történt események miatt átértékelték a helyzetet, és 15 százalékra csökkentették az arányt.
„Mi bíznánk Európában, de a geopolitikai bizonytalanság Ukrajnában kiszámíthatatlanságot jelez” – mondta el Clark.
