Hagyományokra épít a konferencia
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke sikeresnek nevezte zárszavában a rendezvényt, „küldetésünket betöltöttük”. Mint mondta: aki pénzről beszél, az az emberről és a politikáról is beszél, itt és most mindezekről szó volt, pénzről, emberről, politikáról. A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelének két plenáris és 13 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartottak előadásokat.
A három nap alatt a hagyományos témák – a nemzetgazdaság helyzete, a bankrendszer aktuális kérdései, a monetáris politika és a költségvetési folyamatok vizsgálata, az európai uniós források felhasználása – mellett a több mint 140 előadás foglalkozott az észak-magyarországi régió speciális helyzetével is, az újraiparosítással, a foglalkoztatás és a szociális szféra problémáival, a határ menti együttműködés lehetőségeivel, a közlekedés fejlesztésével, a turizmussal egyaránt.
A csaknem hatezer tagot számláló Magyar Közgazdasági Társaság a magyar közgazdászok legrégebbi szakmai szervezete, közhasznú egyesület, 121 éves fennállásával az első hasonló szakmai-tudományos szervezetek közé tartozik Európában. A vándorgyűlést jövőre Kecskeméten rendezik meg.
Bizonyítékot kérnek
Nagyon sok bank azt állítja, hogy szeretne Magyarországon maradni, mert stratégiai
országnak tekinti, az MNB azt várja, hogy ezt cselekedeteikben, aktivitásukban mutassák meg – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén Miskolcon szombaton.
A pénzügyi szakember fogalmazása szerint: „a duma az nem kell”, mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik. Ma a Magyarországon lévő nyolc univerzális bankból hat aktív, a többi passzív – mondta, neveket nem említve.
Szükség van rájuk, ha növekedést akarunk
Szólt arról is, hogy finanszírozási oldalról „össze kell rakni a növekedést, és ebben a bankrendszernek kulcsfontosságú szerepe van…, tisztítani kell a mérlegeket, a jegybank ezt ösztönözni fogja”, a bankrendszer konszolidációjának meg fel kell gyorsulnia, a passzív bankoknak aktívvá kell válniuk, „vagy igenis szint kell vallaniuk”. A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat.
Mivel a bankok mondják meg, hogy melyik vállalat tekinthető hitelképesnek, „kirekesztenek az ajtón egy csomó vállalatot”, így nem látják a valódi hitelkeresletet. A bankok nagyon messze vannak attól az állapottól, mint amelyben a válság előtt voltak az adósminősítésben – hangoztatta. Hozzátette: azt az állapotot szeretné látni, hogy ugyanazokat a vállalatokat tekintik hitelképesnek, mint a válság előtt, és akkor „rendben leszünk”.
A közigazgatás szerepváltozása
Az állam reformjának egyik célja, hogy a közigazgatás ne csak passzív szemlélője legyen a folyamatoknak, hanem időnként annak alakítójává váljon – jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, szombaton Miskolcon.
Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll – tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését.
Félúton tartanak a fejlesztések
Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban – mint integrált ügyfélszolgálatoknál – ügyintézni – mondta. Az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül „félúton” tartanak, annak teljes kiépülése „nagy előrelépés lesz a közigazgatásban”.
Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.
Több programot említett
Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az
igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás
hatékonyságának növelése érdekében.
Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette.
Erre öszpontosítanak
Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális- és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta.
A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet
– mondta.
Bejöttek a járások
Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz.
198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.
A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani.
Fejleszteni kell az állammenedzsmentet
A sikeres költségvetési konszolidáció eredményeinek megőrzéséhez és a gazdasági növekedés felgyorsításához az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség – jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szombaton Miskolcon.
Domokos László az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén megtartott előadásában leszögezte, a költségvetési szervek irányítását, az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását, valamint a közpénzeknek a magánszférához kerülő szabályos és célszerű
felhasználását ellenőrző állammenedzsment fejlesztésének két fontos pillére van, a közpénzek eredményes és hatékony felhasználásának megkövetelése, valamint a korrupciómentes, tisztességes gazdálkodás.
Az eredményesség a fő cél
A közpénzek minden egyes forintja elé eredményességi célt kell kitűzni, és annak elérését meg kell követelni, és ennek ki kell terjednie az uniós pénzekre és a központi költségvetési kiadásokra, az adókedvezményekre és a közvagyon-hasznosításából származó, ahhoz kötődő bevételekre is.
Az alaptevékenységet támogató kiszolgáló területeken célszerű lenne az üzleti életben alkalmazott gazdálkodási technológiák bevezetése – mondta Domokos László. Fontos célnak nevezte az adórendszer működtetésének javítását, a kivetett adók behajtását, valamint az adóbeszedési és adóellenőrzési feladatok, illetve az erőforrások összehangolását is. Az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztése csak akkor lehet sikeres, ha az állam jó tulajdonossá válik.
Küzdenek a korrupció ellen
Kitért arra, a korrupciós kockázatok kezelésére 2011 óta integritás-felmérést készít a költségvetési szervek körében az ÁSZ. Az idei adatok szerint a felmérésben tavalyhoz képest kétszer annyi szervezet vett részt, mint 2014-ben, a kedvező tapasztalatok miatt a felmérést 2016-tól a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra is kiterjeszti a számvevőszék.
Az ÁSZ elnöke a 2014-es zárszámadásról szólva elmondta, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, bár az ellenőrzés sok
szabályszerűségi és megbízhatósági hibát talált. Példaként említette, hogy volt olyan költségvetési szerv, amely hónapokon keresztül hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz) nélkül működött.
Sok a szabálytalanság
Sajnálatos, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél még mindig súlyos gazdálkodási szabálytalanságok fordulnak elő, általában véve azonban javult a gazdálkodás szabályszerűsége – összegezte Domokos László, hozzátéve, utóbbi annak is köszönhető, hogy az ÁSZ az elmúlt években szisztematikusan ellenőrizte a belső kontrollrendszer működését a központi költségvetési szerveknél.
Az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről készített tanulmányt idézve a számvevőszék elnöke kifejtette, az állammenedzsment jelentőségét jól mutatja, hogy 2014-ben az állam a Magyarországon megtermelt jövedelem 52,3 százalékát osztotta újra. Ezt arányt maga a kormányzat is soknak tartja, ezért a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban 48,3 százalékra csökkentették.
