Felülvizsgálja politikáját a japán jegybank

A várakozásokkal összhangban a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa pénteken véget ért kétnapos ülésén fenntartotta rendkívül laza monetáris politikáját, hogy ösztönözze a gazdaság növekedését és leküzdje a deflációt. A testület hat hónappal, 2021 szeptemberéig meghosszabbította a járvány miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalatokat segítő intézkedések hatályát, e program magában foglalja vállalati kötvények vásárlását, valamint a kis- és középvállalkozások hitelezésének támogatását. A bizottság tehát mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét továbbra sem korlátozza a jegybank, a rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta, az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret. A japán gazdaság erőre kapott, de a javulás üteme mérsékelt lesz, miközben folytatódik a járvány elleni védekezés – mutatott rá a jegybank, hozzátéve, hogy szükség esetén megfontolja a járvány miatt bevezetett, főleg a vállalatok finanszírozását segítő rendkívüli programjának időtartamát. A jegybank meglepetést keltett azzal a bejelentésével, hogy megvizsgálja, milyen úton-módon tudná „hatékonyabbá és fenntarthatóbbá” tenni monetáris politikáját, miután a járványnak a növekedésre mért csapása még messzebb taszította inflációs céljától és masszív gazdaságösztönző intézkedéseinek a tervezettnél hosszabb ideig történő fenntartására kényszeríti. A felülvizsgálat eredményeit márciusban ismertetik majd. Kuroda Haruhiko, a BOJ kormányzója sajtótájékoztatóján közölte, hogy inkább a piaci műveletek és eszközvásárlások finomhangolásának lehetőségeit vizsgálják a következő három hónapban, semmint az államkötvények hozamgörbéjének ellenőrzését célul kitűző jegybanki pénzügypolitikát. Jelezte azonban, hogy a központi bank nyitott új eszközök bevezetésére, és elemzi ETF-vásárlásainak módozatait az elhúzódó lazítás lehetséges mellékhatásainak kiküszöbölése érdekében. A japán gazdaság a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is nehéz helyzetben volt, mivel jelentősen visszafogta a belső fogyasztást az, hogy októberben 8 százalékról 10 százalékra emelték az általános forgalmi adó kulcsát. Október-decemberben évesítve 7,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP). Az idei első negyedévben 2,2 százalékra, a másodikban pedig 29,2 százalékra rúgott a csökkenés évesített üteme, míg a harmadik negyedévben évesítve 22,9 százalékkal nőtt a GDP, amivel a második világháború óta legsúlyosabb recesszióból lépett ki a gazdaság. Japánban a SARS-CoV-2 vírus által megfertőzöttek száma péntekre meghaladta a 187 ezret, a halálos áldozatok száma több mint 2700-ra nőtt.