Nem volt még magyar tag
Kőrösi Csaba a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a testület a világ vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tételét és a klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodást fogja előmozdítani. A globális vízügyi testület alakuló ülése várhatóan áprilisban, New Yorkban lesz, amikor aláírják a párizsi klímacsúcs megállapodását – mondta. A két éves időtartamra felálló testületben 11 állam- és kormányfő, valamint két különleges tanácsadó vesz részt – ismertette.
Kőrösi Csaba kiemelte: a felkérés Magyarország számára is elismerés, az ENSZ fennállása óta ez az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kap egy világméretű és rendszer-szintű probléma megoldását célzó testületbe.
Ezekért a célokért dolgoznak
A testület feladata, hogy szemléletváltáshoz segítse a világot, inspirálja a vízgazdálkodás korszerűsítését szolgáló technológiai fejlesztéseket, befektetéseket. A konkrét célok között említette annak előmozdítását, hogy minden ember férjen hozzá a tiszta ivóvízhez, javuljon a vízfelhasználás hatékonysága, a vízbázisok védelme, kapjon lendületet a vízügyi innováció, és váljon általánossá a határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködés.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A KEH igazgatója ismertetése szerint az ENSZ és a Világbank vezetői olyan állam- és kormányfőket kerestek, akik vezető szerepet vállaltak a klímaváltozás elleni fellépésben, akik közéleti és politikai tevékenységükkel képesek hatni a fenyegető vízválság elhárításához szükséges összefogásra és a technológiai fejlesztésekhez szükséges befektetésekre.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar köztársasági elnök tevékenysége nemzetközi figyelmet kapott a 2012-ben a riói fenntartható fejlődési csúcsértekezleten és a tavalyi párizsi klímacsúcson is. Az ENSZ-nek kulcsfontosságú szerepe van a nemzetközi erőfeszítések koordinálásában, a Világbanknak pedig a kivitelezésben – mutatott rá Kőrösi Csaba. Jelezte: a Világbank a következő 10 évben legalább 50 milliárd dollár befektetéssel fogja támogatni a fenntartható vízgazdálkodást.
A klímaváltozáshoz is alkalmazkodni tudó vízgazdálkodáshoz a világon legalább évi 300-400 milliárd dolláros fejlesztés végrehajtása szükséges a tudomány szerint – tette hozzá. Magyarország számára azért fontos a részvétel a testületben, mert ezzel erősítheti a globális vízdiplomáciában betöltött szerepét, valamint lehetőséget ad a vízgazdálkodási gondok megoldására is – emelte ki Kőrösi Csaba.
A KEH igazgatója emlékeztetett: a magyar államfő kezdeményezésére 2013-ban megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón elfogadott „Budapesti Nyilatkozat” lett az alapja az ENSZ által jelenleg is követett vízgazdálkodási fenntartható fejlődési célnak. Felidézte azt is, hogy a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs kulcsfontosságú, történelmi jelentőségű esemény volt, amellyel sikerült elkerülni a legrosszabbat. De ez nem végállomás, hanem egy hosszú út első szakasza – figyelmeztetett, hozzátéve: az úton a következő lépés a Vízügyi Elnöki Testület felállítása és munkájának megkezdése.
