A 2014. harmadik negyedévi eredmény-beszámoló alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen elmondta: a menedzsment úgy látja, hogy a társaság az idei évre sem lesz képes osztalékot fizetni a tulajdonosok részére.
Ha az igazgatóság és a közgyűlés is elfogadja a javaslatot, az idei már a második lesz a cég történetében, amikor nem fizet osztalékot – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a cég üzleti eredménye jól alakult az idén, a nyereség visszaforgatását a tervezett fejlesztési beruházások teszik szükségessé.
A netadóról is szólt a cégvezető
Osztalék a horizonton?
Nem hatotta meg a piacot a Magyar Telekom operációjában felcsillanó fundamentális fordulat. A befektetők óvatosak, mert továbbra is Damoklész kardjaként lebeg a társaság feje felett az internetadós konzultáció.
A Magyar Telekom fejlesztési terveit egy olyan ritka helyzetben tudja megvalósítani, amikor a politikai, társadalmi és gazdasági érdek össze tud érni abban a struktúrában, amit Digitális Magyarország alatt értünk – mondta.
„Hosszú távon mind az országnak, mind a politikának, mind a társadalomnak érdeke, hogy olyan digitális fejlődés valósuljon meg az országban, amivel utolérhetjük és le is előzhetjük a régiónkat. Ehhez infrastruktúrát kell biztosítani, és mi ezt vállaltuk fel az év eleji partnerségi megállapodásban a kormányzat felé” – fogalmazott a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy ez felel meg a cég üzleti érdekeinek is.
Szabó János szerint a közös érdekek ellen szólt volna és rosszul érintette volna a fejlesztési elképzeléseket, ha további adóteher kerül a távközlési szolgáltatókra, ezért üdvözölte az egyedi adó kivetése tervének a visszavonását.
Az adóterhek pusztán pénzügyi vonzatairól és a szektornak tulajdonított extraprofitról szólva a vezérigazgató-helyettes rámutatott, hogy miközben a Magyar Telekom adózás utáni eredménye a magyar számviteli szabvány szerint tavaly 32 milliárd forint volt, a cég csak távközlési adó címén 31,3 milliárd forintot, összesen pedig 140 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe. Emellett eredménye terhére 60 milliárd forint beruházást is megvalósított tavaly Magyarországon, illetve 34 milliárd forint értékben vásárolt frekvenciát. Megjegyezte, hogy a tulajdonosok pedig tavaly emiatt nem jutottak osztalékhoz.
A fejlesztések élveznek prioritást
A Magyar Telekom alapvető gazdálkodási célja az, hogy az általa megtermelt értéket szolgáltatásfejlesztési beruházásokra és a tulajdonosok befektetésének megtérülésére fordítsa. Prioritást azonban a fejlesztések élveznek – mutatott rá Szabó János.
A vezérigazgató-helyettes a negyedév egyik legnagyobb eredményének nevezte azt, hogy a frekvenciatenderen a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű frekvenciakészlethez jutott a következő 15-20 évre tervezett, a piaci pozíciója megőrzéséhez és erősítéséhez szükséges beruházásai megvalósításához.
A frekvenciakészlet bővülésének első kézzelfogható eredményeként a Magyar Telekom megvalósította az év elején a mobil adathálózati szolgáltatások bővítésére tett ígéretét, és a frekvenciaszerződés aláírását követően hálózatra kapcsolt 450 negyedik generációs (4G) mobil bázisállomást és ezzel 50 százalék alattiról 73 százalékra növelte a 4G szolgáltatás lefedettségét az országban.
A 4G mobiltelefon szolgáltatás ennek köszönhetően már 1300 magyarországi településen érhető el és a Magyar Telekomnak már 314 ezer LTE szolgáltatási csomagra előfizető ügyfele van. A Magyar Telekom célja, hogy legkésőbb 2015 végére 93 százalékra növelje a 4G lefedettséget – hangzott el a tájékoztatón.
