Az amerikai kutatóintézet 40 országban végzett felmérésének eredményét hét fontos megállapításban foglalta össze.
Amerikában kevésbé aggódnak
A megkérdezettek többsége problémának tartja a klímaváltozást, sőt 54 százalék nagyon komoly problémaként tekint rá. Hogy mennyire tekintik súlyosnak a helyzetet, az régiónként változó. Latin-Amerikában és Szubszaharai Afrikában aggódnak leginkább Földünk klímája miatt. Az Egyesült Államokban és Kínában – ezekben az országokban a legmagasabb a szén-dioxid-kibocsátás – már kevésbé aggodalmaskodnak.
Általában is jellemző a világra, hogy azokban az országokban, ahol magas az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, ott nem olyan intenzív az aggodalom. Az Egyesült Államokban – ahol a legmagasabb ez az érték – aggódnak a legkevésbé a klímaváltozás és annak hatásai miatt. Ugyanez jellemző Kanada, Ausztrália és Oroszország lakosaira. Afrika, Latin-Amerika és Ázsia azon országaiban, ahol viszont alacsony az egy főre jutó kibocsátási érték, a lakosok egyre inkább félnek a klímaváltozás negatív hatásaitól.
Most kell tenni valamit
A kutatás következő fontos megállapítása, hogy a változásokat nem a távoli jövőben érzékeljük, hanem már a mi életünket is befolyásolják. A megkérdezettek 51 százaléka szerint már a jelenben károkat okoz a klímaváltozás, további 28 százalék szerint pedig a következő néhány évben kell ettől félni. Ettől leginkább Latin-Amerikában tartanak, a brazilok 90 százaléka például azt állította, hogy már most károkat okoz a klímaváltozás. Az európaiak nagy része is egyetért ezzel az állítással, míg az amerikaiaknak csak a 41 százaléka.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a globális felmelegedés negatív hatásai közül melyek a legaggasztóbbak. A válaszadók négy potenciális problémát említettek: aszály és vízhiány; szélsőséges időjárási körülmények, mint árvizek vagy intenzív viharok; a tartós, szokatlan meleg valamint a tengerszint emelkedése. A 40 megkérdezett országból 31-ben az aszálytól tartanak a legjobban. Ettől az amerikaiak fele is tart, különösen azokban a nyugati államokban, ahol gyakran előfordulnak aszályos időszakok.
Ki költse erre a pénzt?
A megkérdezettek nagy része úgy gondolja, hogy a gazdag országoknak több erőfeszítést kellene tenniük a klímaváltozás kezelése érdekében, mint a fejlődő országoknak. 54 százalék egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az Egyesült Államoknak, Japánnak és Németországnak többet kellene tenni, mint a fejlődő országoknak, mivel ők bocsátották ki a legtöbb üvegházhatást okozó gázt.
Mindössze 38 százalék mondta, hogy a fejlődő országoknak is ki kell venniük a részüket, mivel a jövőben ők lesznek a legnagyobb károsanyag-kibocsátó államok. Különösen érdekes, hogy az amerikaiak fele a fejlődő országok nagyobb szerepvállalását tartaná igazságosnak, és tízből mindössze négyen mondták azt, hogy a gazdag országok viseljék a költségek többségét.
Változtatni kell a szokásokon
Politikai és életmódbeli változtatások is kellenek, ha a klímacsúcson megállapodást akarnak kötni – állítja a tanulmány. A válaszadók 78 százaléka támogatja országát abban, hogy a párizsi klímacsúcson aláírjanak egy globális megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére.
Az emberek kétharmadának az a véleménye, hogy jelentős életmódbeli változásokra lesz szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mindössze 22 százalék gondolja, hogy életmódváltás nélkül, csupán a technológia segítségével leküzdhető a probléma. Még az USA-ban is csak 23 százalék az, amely a technológiai megoldásban bízik.
Az eredeti kutatás elérhető a PewResearch Center oldalán.
A felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak véleménye erősen megosztott aszerint, hogy mely politikai pártot támogatják. A demokraták, a republikánusokkal ellentétben, sokkal komolyabb problémának tartják a klímaváltozást. Úgy gondolják, hogy a jelenben és személyesen rájuk is negatív hatással lehet, és támogatják az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális korlátozását.
Röviden a klímaharcról
Az ENSZ 1992 óta évente szervez klímakonferenciát, ez a COP. Idén kerül sor a 21. ilyen konferenciára Párizsban. A cél a széndioxid-kibocsátás visszaszorítása, amellyel megakadályozható lenne a klímaváltozás további romlása. Az elfogadható szint fenntartásának költségét évente 500 és 1500 milliárd euróra becsülték.
