Az elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményt a kedvezőtlen külső konjunktúra és a hazai befektetési környezet romlása magyarázza. Az előbbi tavaly látványosan javult – idén azonban már inkább csak stagnál -, az utóbbiban pedig nincs pozitív változás. Sőt az új kormány első megnyilvánulásai alapján további lendületet kap a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató, autokrata modell kiteljesítése.
Fokozódó politikai kockázatok
A nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, s egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét.
Az USA-ban a mennyiségi lazítás fokozatos kivezetése után a nagy kérdés a jövő év elejére „árazott” kamatemelés hatása. Az euró-zónában napirenden lévő monetáris lazítás több lépésben akár ezermilliárd euró többlet-likviditás piacra öntésével járhat, ami viszont a feltörekvő piacokon a kockázati étvágy némi növekedését eredményezheti.
Megtorpanást hozott a nyár
A magyar szuverén adósság felértékelése ugyan felmerült, de az Európai Bizottságnak a magyar adóssághelyzetet illető aggodalmai illetve a lakossági hitelek kormányzati kezelése nyomán egyelőre lekerült a napirendről. Az MNB 2015 végéig nem tervezi a 2,1%-ra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses. Július végén a forint ismét érezhetően gyengülni kezdett.
Magyarországon 2014 első hónapjainak gyors növekedését májusban több ágazatban is megtorpanás követte. Áprilishoz képest az iparban 1%-kal, a kiskereskedelemben 0,1%-kal csökkent a termelés illetve a forgalom volumene. Ugyanakkor az építőipar tovább szárnyal.
Nőhet a munkanélküliség
Kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közmunkásokkal együtt több mint 6%-kal, de a közmunkások nélkül is mintegy 2,5%-kal emelkedett a foglalkoztatás, de ez a javulás is kifulladóban van. A munkanélküliek aránya 2014. II. negyedévében 8% volt, 2,3 százalékponttal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de azonos a 2014. március-májusival.
Ez utóbbi azt jelzi, hogy a közmunkások számának csökkenését éppen csak ellensúlyozni tudták a nyáron megnövekvő munkaalkalmak. Az önkormányzati választások előtt újra bővülni fog a közfoglalkoztatás, az év végén azonban már a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.
Jövőre kifulladhat a vásárlóerő mesterséges növelése
Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9%-kal, a közmunkások nélkül 6%-kal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1%-kal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Májusban azonban a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7%-os üteméről 4%-ra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele.
Júniusban Magyarországon kívül az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7% volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét. A reáljövedelmek 3% körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3%-os és a fogyasztás 2% körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges.
