2014. január 1-től a lett fizetőeszközt, a latot az euró váltja fel,1 € = 0,702804 LVL átváltási árfolyamon. Ezt követően két héten keresztül a két fizetőeszköz párhuzamosan lesz forgalomban, de visszajárót alapesetben már csak euróban lehet kapni. A lat 2014. január 15-én veszíti el törvényes fizetőeszköz státusát.

A lat jelkép volt

Az Európai Bizottság optimista, hogy Lettországgal tizennyolcra nő az Unióban az eurót használó államok száma. A lettek azonban szkeptikusak, amit mutat, hogy a kétmilliós lakosságnak csak az ötöde nyilatkozott úgy a közelmúltban, hogy bízik az euróban.

És erre meg is van az okuk. A lettek számára az eddigi nemzeti fizetőeszköz a lat egyfajta jelkép volt. A korábbi Szovjetuniótól huszonkét évvel ezelőtt megszerzett függetlenséget szimbolizálta. Egészen 1991-ig ugyanis a lettek orosz rubellel fizettek.

A viszonyuk Oroszországhoz a mai napig meglehetősen összetett. A lakosság harminc százaléka orosznak vallja magát. Ám 1991 után nem kaptak automatikusan útlevelet, egy úgynevezett állampolgárosító teszten kellett megfelelniük. Az oroszoknak a mai napig komoly tekintélyük van az országban, saját színházuk működik a fővárosban, Rigában, nagy a befolyásuk a gazdaságra és a politikára.

Növekedési pályára állt a gazdaság

A lettek meglehetősen sok megpróbáltatást éltek át az utóbbi időszakban. 2008 után alaposan megzuhant a gazdaságuk, háromszázezer ember, főleg fiatal és képzet, hagyta el az országot. A munkanélküliség megduplázódott, növekedett az eladósodottság.

Jövőre Litvánia következhet

Megfigyelők szerint az euró bevezetése jótékony hatással lehet a Baltikum további államára, például Litvániára, amely 2015-ben szándékozik bevezetni az eurót. Az Unió új tagjai közül egyébként Lettország Szlovénia, Málta, Ciprus, Szlováka és Észország után a hatodik, amely nemzeti valutájáról áttért az euróra.

Aztán jött az újabb fordulat.  Lettország gazdasága, a meghozott intézkedések következtében növekedni kezdett. 2010-20111-ben nagyjából öt százalékkal, 2012-ben négy százalékkal erősödött a gazdaság. Az adósságállomány negyven százalékra, az államháztartási hiány 1,2 százalékra csökkent. A prognózisok szerint a gazdaság 2013-ban is kedvező pályán maradt.