Az orosz katonai erők átvették az ellenőrzést az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű felett – közölte az ukrán nukleáris ügynökség, miután egy éjszakán át tartó lövöldözés során lángba borult a komplexum egyik épülete. A hatóságok szerint a helyszínen keletkezett tüzet a katasztrófavédelem már eloltotta, és a sugárzási szintek normálisak. A támadás következtében a biztonsági személyzet két tagja megsérült.
Erre reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: „Európának fel kell ébrednie”. „Figyelmeztetést adunk ki, Oroszországon kívül egyetlen ország sem lőtt még nukleáris blokkokra” – mondta Zelenszkij egy videónyilatkozatban, a fordítás szerint. „Történelmünkben, az emberiség történetében először fordult elő, hogy a terrorista ország visszatért a nukleáris terrorhoz”. Az Ukrajna délkeleti részén található zaporizzsjai komplexumban található az ország 15 működő atomerőművéből hat. Ezek a reaktorok termelik az ország villamos energiájának mintegy felét.
Nem sérültek meg a reaktorok
Az ENSZ nukleáris főnöke pénteken közölte, hogy úgy tudni, a Zaporizzsját eltaláló lövedék orosz erőkből származik. Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója figyelmeztetett, hogy a helyzet a komplexumban „nagyon törékeny”, és „továbbra is rendkívül feszült és kihívásokkal teli”. „Fontos elmondani, hogy az erőmű hat reaktorának valamennyi biztonsági rendszere sértetlen, és nem került sor radioaktív anyag kibocsátására” – mondta Grossi.
Oroszország és Ukrajna is fontolgatja a csernobili találkozó felajánlását – tette hozzá: „Itt az ideje a cselekvésnek… valamit tennünk kell”. A javasolt találkozó célja, hogy mindkét fél újra elkötelezze magát a nukleáris biztonság elvei mellett. Az Ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közölte, hogy a zaporizzsjai létesítményben a személyzet ellenőrzi az erőműegységek állapotát, hogy azok biztonságosan működhessenek.
A találkozóra akkor került sor, amikor Oroszország ukrajnai inváziója a kilencedik napjához érkezett, és amikor ellentmondásos jelentések érkeztek arról, hogy melyik fél tartja ellenőrzése alatt a stratégiailag fontos fekete-tengeri kikötővárost, Hersont.
Globális elítélés
A világ vezetői elítélték Oroszország támadását a zaporizzsjai atomerőmű ellen. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „vakmerő akciói” „közvetlenül veszélyeztethetik egész Európa biztonságát”. Joe Biden amerikai elnök sürgette Moszkvát, hogy hagyjon fel a létesítmény körüli katonai tevékenységgel, míg Justin Trudeau kanadai elnök elfogadhatatlannak nevezte az atomerőművet ért „szörnyű támadásokat”, és felszólította Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba”. Mindhárom kormányfő telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A NAÜ a nukleáris telephelyen kialakult helyzet miatt „teljes reagálási üzemmódba” helyezte az incidens- és vészhelyzeti központját, és az erőszak alkalmazásának leállítására szólított fel. Az ENSZ-ügynökség korábban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajnával folytatott háborúja megnövelte a nukleáris balesetek kockázatát, és felszólított, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól, amely veszélyeztetheti az ukrán nukleáris létesítmények biztonságos működését.
Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája szerint a lövöldözés és az üzemben keletkezett tűz „egész Európát veszélyeztetheti”. Közölte, hogy támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésére való felhívást a támadás megvitatására. „Az ukrán atomerőművek közvetlen közelében elkövetett orosz támadások katasztrofális következményekkel járhatnak. Azonnal véget kell vetni ezeknek” – mondta Borrell a Twitteren keresztül.
Az ukrán Zelenszkij pénteken újabb felhívást intézett az európai vezetőkhöz, támogatásukat kérve az éjszakai heves harcok után. Közben Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken a Twitteren keresztül közölte, hogy az orosz katonai erők „minden oldalról tüzelnek” a zaporizzsjai atomerőműre. Figyelmeztetett: „Ha felrobban, tízszer nagyobb lesz, mint Csernobil! Az oroszoknak AZONNAL be kell szüntetniük a tüzet, engedélyezniük kell a tűzoltókat, biztonsági zónát kell létrehozniuk!”
A csernobili erőműben 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás és tűz a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájához vezetett. Az orosz csapatok a múlt héten vették át az ellenőrzést a megszűnt erőmű körüli terület felett. A csernobili katasztrófa közvetlen és közvetett áldozatainak számát illetően eltérőek a becslések, bár a Greenpeace környezetvédelmi csoport közel 100 000-re teszi a csernobili rákos megbetegedések okozta halálos áldozatok számát. A csernobili zárt zóna, a leállított reaktor katasztrófája körül elterülő hatalmas és üres, nagyjából 1000 négyzetkilométeres terület a főváros, Kijev és a fehérorosz-ukrán határ között fekszik.
