A 3. legnagyobb
Az EP-képviselő elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszer-termelés. Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés Magyarország számára – amellett, hogy előterjesztője magyar – azért bír különös jelentőséggel, mert hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész dolgozik. Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében megkezdett sikeres munkát – jelezte.
Országjáró program
Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás márciusban zárul.
Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos párbeszéd.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bíznak a támogatásban
A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: az elmúlt 7 évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott – fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból. Erdős Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást követően.
Hamisítványok ellen
Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar 25-30 ezer tonna között mozog évente – mondta, hozzátéve: míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől. A helyzet komolyságára jellemző, hogy több helyen – például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is – már mesterséges beporzást végeznek.
A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban. Miután a harmadik országokból az EU-ba érkező méz 20 százaléka hamisítvány, meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak – szögezte le a magyar EP-képviselő.
Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több – jegyezte meg. Hozzáfűzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki.
