Így például – kárenyhítés címén – azt a költséget, amennyivel kevesebbe került a kár miatt lecsökkent termés betakarítása. Szintén levonandó az üzleti biztosító által, ugyanarra a kárra kifizetett összeg, továbbá a haszonbér mérsékléséből keletkezett bérleti díj csökkenése is.
Kötelező a biztosítás
Magyarországon a kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak, a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők – azaz a biztosítók – szerepvállalása adják a kárenyhítés anyagi fedezetét.
A gazdálkodók csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is.
Már második éve a gazdák 65 százalékos díjtámogatás mellett köthetnek komplex mezőgazdasági biztosításokat olyan kárnemekre is – aszály, tavaszi fagy, felhőszakadás és árvíz -, amelyekre korábban nem lehetett.
A tárca szerint sikeres a rendszer
A szaktárca korábbi tájékoztatása szerint a rendszer sikerességét igazolja, hogy míg a múlt évben mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra 1864 érdemi és kezelhető kérelmet nyújtottak be, addig 2013-ban az érdemi kérelmek száma 5297-re nőtt.
Évente a magyar mezőgazdaságnak mintegy 100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a kedvezőtlen időjárás.
