Nincs egyszerű megoldás
Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője az egyik népszerű közösségi oldalon egyértelművé tette: a politikus arra akart reagálni, hogy Magyarország a szerb határ után a román határ egy szakaszán is ideiglenes határzárat tervez létesíteni.
A bizottság megbeszéléseit követően a sajtó elé álló, amúgy külkereskedelmi kérdésekért felelős biztos úgy vélte, nem szabad úgy tenni, mintha a migrációs válságra – amelyet hosszú távú problémának nevezett – lenne egyszerű megoldás.
„Amíg háború, diktatúra és szegénység van a szomszédságban, addig egyre többen fognak érkezni” – mondta a svéd biztos, hosszú távú megoldás szükségességét hangsúlyozva.
Továbbmennek a menekültek
A tárcavezető szerint a határellenőrzés szabályos beutazást tesz majd lehetővé, cél azonban, hogy mindenkit regisztráljanak. Mikl-Leitner elmondta azt is, hogy megállapodásuknak megfelelően Németország még nem küldött vissza menekülteket Ausztriába.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kijelentette továbbá, hogy mindenki, aki Ausztriában akar benyújtani menekültkérelmet, természetesen megteheti. Tájékoztatása szerint hétfőn 800 kérelmet adtak be, a legtöbb migráns azonban Németország vagy Svédország felé akar továbbutazni.
Vissza a rendes kerékvágásba
A tárcavezető szerint az osztrák határellenőrzés bevezetése fontos jelzés a világnak. Nem mehet úgy tovább minden, ahogyan eddig volt, nem alakulhat ki „korlátlan migrációs áradat”, újra vissza kell térni a rendes kerékvágásba – hangsúlyozta a miniszter, és egyúttal közös európai megoldást, valamint az uniós külső határok ellenőrzését szorgalmazta.
A belügyminisztérium közlése szerint szeptember 5. és 13. között 50 ezren lépték át az osztrák-német határt, szeptember 13-án és 14-én pedig 17 ezren.
A tárca adatai szerint a németországi határellenőrzés vasárnapi bevezetése óta 850 menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriába, sokkal többet, mint az elmúlt hetekben, amikor átlagosan napi 180 érkezett be. A legtöbbet Bécsben és Alsó-Ausztriában kérvényezték, elsősorban azért, mert a menekültek nagy részét az alsó-ausztriai traiskircheni menekülttáborba szállítják.
Az osztrák bevándorlási hivatal (BFA) adatai szerint 2015 első fél évében 37 ezer kérelmet nyújtottak be, míg 2014 első hat hónapjában 11 ezret. Az osztrák belügyminisztérium számításai szerint idén csaknem hetvenezer menekültkérelmet fognak benyújtani Ausztriában. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.
A magyar helyzet
Kifejtette: a kérelmezők között 13 gyermek volt, az állampolgársági összetétel szerint pedig afgán, bangladesi, kongói, pakisztáni, szír és szomáliai emberek.
Közölte, az ügyekben 48 közigazgatási döntés már megszületett, az elutasítások ellen heten fellebbeztek a bíróságnál, és 19 kérelem volt elfogadhatatlan, ami azt jeleni, hogy a kérelmezők nem működtek együtt az eljárásban a magyar hatóságokkal. Közösségi szállásra több tucat embert szállítottak, akiknek az ügyében még zajlik az eljárás, ők elsősorban családosok.
Kedden a zöldhatáron 316 emberrel, míg szerdán 0 órától reggel 9 óráig 203 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Összesen 46 büntetőeljárás indult és szerda délután már megtartják az első bírósági tárgyalást is – tette hozzá.
Szilárd a műszaki biztosítás
Bakondi György elmondta: éjfél óta nem változott a helyzet a déli határszakaszon Csongrád megyében. A röszkei autópálya-határátkelőhelyen néhány százan tartózkodnak a határ szerb oldalán, a közúti határátkelőhelynél és Ásotthalomnál pedig néhány tucat migráns vár arra, hogy beléphessen az országba. A migránsok időnként követelőznek, kiabálnak.
Kitért arra, a rendőrség megfelelő létszámmal, felszereltséggel és rendkívül higgadtan járt el a három érintett határátkelőhelyen és a tranzitzónákban is. A zöldhatáron történő járőrözés pedig, amelyben a honvédség is részt vesz, megfelelő hatékonysággal képes volt arra, hogy a kerítésen átjutni kívánó, átjutó vagy a kerítést megrongáló emberek ellen intézkedjen. Szilárd a műszaki biztosítás, drónok, helyszíni kamerák rögzítik a történéseket – mondta.
Talán mérséklődik a nyomás
Bakondi György hozzátette: megkezdődött a második nap az új jogi szabályozások érvényesítésében, és az adatok azt mutatják, hogy míg az év elejétől több mint kétszázezren érkeztek a zöldhatáron, most a tiltott határátlépések száma nagyságrendekkel esett vissza.
„Nagyon bízunk abban, hogy az intézkedéseink eredményeképpen az a migrációs nyomás, mely egész Magyarországot és rajtunk keresztül egész Nyugat-Európát is érte, mérséklődik, illetve más útvonalra kerül” – fogalmazott miniszterelnöki főtanácsadó.
Horvátországban is regisztrálni kell
A horvát rendőrség azzal számol, hogy a horvát-szerb határ mellett fekvő Tovarnik körzetébe további 500 migráns érkezik, akik még szerdára virradóra, buszokkal indultak Horvátország felé a macedón-szerb határról, Presevóból – jelentette a horvát média szerdán.
A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon – amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre – kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe.
A tovarniki rendőrállomáson jelenleg száz határsértő vár arra, hogy regisztrálják és továbbszállítsák Zágrábba.
Nem a szabályos átkelőket használják
A horvát fővárostól már csak 30 kilométerre van a szlovén határ, ahol a migránsok már a – belső határellenőrzés nélküli – schengeni övezetbe léphetnek be.
A horvát sajtó szerint a szerbiai autóbuszok a menekülteket egészen a horvát határig viszik, ahonnét már csak 400 métert kell gyalogolniuk, hogy belépjenek Horvátországba.
Az újságírók szerint a migránsok nem a szabályos határátkelőt használják a szerb-horvát határon, hogy kikerüljék a regisztrációt. A rendőrök folyamatosan járőröznek azon a kelet-horvátországi területen, ahova a migránsokat várják. Szemtanúk szerint üres gépjárművekkel mennek el, és migránsokkal tele térnek vissza a tovarniki rendőrállomásra. Az illegális határsértők között nagyon sok gyerek és nő van.
A horvátok nem építenek falakat
Zoran Milanovic miniszterelnök a parlamentben, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A politikus szerint szerdára virradó éjjel mintegy 150 menekült érkezett Horvátországba.
„Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország” – mondta.
Milanovic szerint Horvátországban korántsem sem lesznek a migránsok beáramlásával kapcsolatban olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeit.
Félnek a tehertől
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő arra kérte a zágrábi kormányt, hogy péntekre, vagy legkésőbb jövő keddre hívja össze a horvát nemzetbiztonsági tanácsot a migránsválság miatt. Milanovic egyetértését fejezte ki a javaslattal.
„Figyelembe véve, hogy több szomszédos EU-tagország (Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia) megerősítette határvédelmét a schengeni övezetben, félő, hogy a migrációs nyomás áttevődik Horvátországra, erről a kérdésről pedig a legmagasabb állami szinten kell tárgyalni” – mondta az államfő.
