Vége a válságnak
A brit statisztikai hivatal (ONS) kedden ismertetett első becslése szerint Nagy-Britanniában – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban – a hazai össztermék (GDP) április-júniusban 0,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévhez mérve, és 2,6 százalékkal volt magasabb, mint 2014 második negyedében. Az idei első három hónapban 0,4 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban, amely immár tíz negyedéve növekszik folyamatosan.
Az éves összevetésű növekedés ugyanakkor valamelyest lassult, az első negyedévi 2,9 százalékról 2,6 százalékra, a belépő éves bázishatások miatt, mivel a tavalyi év elején még erőteljesebb volt a brit gazdaság növekedése.
Az ONS kimutatta azt is, hogy a brit GDP-érték az idei második negyedévben már 5,2 százalékkal meghaladta a globális pénzügyi válság és az azt követő recesszió előtt, 2008 első negyedében mért csúcsértéket. A statisztikai hivatal adatai szerint az akkori csúcsszint és a 2009 második negyedében elért mélypont között 6 százalékkal zuhant a brit gazdaság teljesítménye.
Előbb lesz kamatemelés?
Vicky Redwood, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági ügyekért felelős főközgazdásza a második negyedévi GDP-adatokat kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a robusztus növekedés az éves összevetésű lassulás ellenére is elvileg közelebb hozhatja a Bank of England – a brit jegybank – első kamatemelését. Mark Carney, a Bank of England kormányzója nemrégiben ugyanis három olyan tényezőt említett, amely meghatározhatja a monetáris politika szigorításának ütemét. Az egyik az, hogy a GDP-növekedés üteme elégséges lesz-e a brit gazdaságban felhalmozódott kapacitástöbblet felszívásához; Carney ehhez 0,6 százaléknál nagyobb negyedéves összevetésű gazdasági növekedést tartott szükségesnek.
A Capital Economis vezető londoni elemzője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a ház megítélése szerint a brit gazdaságban több a kapacitásfelesleg, mint amennyit a Bank of England monetáris tanácsa feltételez, és emiatt lehetséges a még gyorsabb gazdasági növekedés anélkül, hogy teljesüljön Carney másik két kamatemelési kritériuma, vagyis az egységnyi termékértékre jutó bérköltség emelkedésének gyorsulása és a maginfláció növekedése. Ráadásul az exportot nehezítő erős font és a folytatódó költségvetési szigor miatt a brit gazdasági növekedés jelenlegi ütemének fenntartásához továbbra is szükség lehet a rendkívül laza monetáris politika támogatására.
Mindezek alapján a Capital Economics főközgazdászának várakozása az, hogy a Bank of England csak jövőre kezd hozzá a kamatemeléshez.
A Bank of England 2009 márciusa óta 0,50 százalékon tartja alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: a bank alapítása – 1694 – és a 0,50 százalékos alapkamat elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá az irányadó brit jegybanki kamat.
