A múlt hét végén tartott konferencia rengeteg szkeptikus véleménynek adott lehetőséget a FED és más központi bankok ösztönző pénzpolitikájával kapcsolatban és számos következményt próbáltak megfogalmazni, azonban jó pár éve először általános optimista hangütés volt jellemző a FED kormányzóira a Grand Teton hegység lábainál, miszerint a dolgok alapvetően jobban alakulnak.
„A nem konvencionális pénzpolitika mindent összevetve szignifikáns siker” – fogalmazta meg Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. „Alkalmazása sokirányú hasznot hozott, és nem szabad túl gyorsan visszavonni” – hangsúlyozta. Még a fejlődő országok esetében, amelyek számos esetben kritizálták a FED pénzpolitikáját, a hatások még pozitívak.
A Bank of Kansas City által rendezett konferencián azonban jól kivehetők az ellentétek az elméleti közgazdászok – akik vitatják a FED kötvényvásárlási programjának szétáradónak tartott eredményeit – és a FED vezetői között, akik bíznak ezekben.
A FED már 3 milliárd dollár értékű kincstárjegyet és jelzáloglevelet halmozott fel múlt december óta, amelyet havonként 85 milliárd dollárral növel abban a reményben, hogy ezzel növeli a foglalkoztatást és segíti a gazdasági növekedést.
Előadások sorozata tudományos megközelítésből kritizálta a programot. A legpozitívabb vélemény szerint a FED vásárlásainak elenyésző a hatása, míg a jelzáloglevelek vásárlásának inkább van makroökonómiai hatása. Egyetemi szakértők szerint nemcsak az a baj, hogy csekélyek az előnyök, hanem az, hogy a kötvényvásárlásoknak nincs egy tiszta terve, így a központi bank saját törekvéseit ásta alá.
A Fed stratégái ezeket a véleményeket az elmélet győzelmének tekintik a realitás felett. A júniusi eseményekre mutatnak, mint egy rejtett bizonyítékra, amikor megugrottak a kamatok arra a bejelentésre, hogy a FED csökkenteni kívánja a havi kötvényvásárlását az év végével. Következtetésük szerint a vásárlások igenis lenyomják a kamatokat. „A papírok, amelyeken a tudósok az elméleteket megfogalmazzák, nemigen összeegyeztethetőek az elmúlt hónapok eseményeivel” – mondta Donald L. Kohn, korábbi alelnök – „Igen széles körben befolyásoltuk a részvényárakat.”
Minderre a tudósok azzal válaszoltak, hogy a pénzpolitika stratégái bizalmat kérnek lépésekhez, amelyekhez nem nyújtanak bizonyítékokat.
Például jól érzékelhető, hogy a FED jelzálogkötvények vásárlásával lenyomta a jelzáloghitelek kamatait, számos közgazdász viszont azt látja, hogy ennek a gazdasági életre csekély hatása mutatkozik. A bankok szerintük megtartották az előnyöket, amelyeket nem közvetítettek az ügyfeleiknek. A szigorúbb ügyfélminősítés eredményeként számos potenciális ügyfél nem jut alacsony kamatozású hitelhez. Akik hozzájutnak, valószínűsíthetően szintén nem költenek sokkal többet.
„A FED intézkedéseinek a kamatok csökkentésére gyakorolt hatása nem biztos, hogy automatikusan a valós gazdaságra is azonos hatást gyakorolnak, ennél minőségibb összefüggést kellene felmutatni” – vélte Amir Surfi, a Chicagói Egyetemről.
Ezek a viták persze messze nem tudományos szinten folytak le. FED vezetők megosztottak a havi eszközvásárlások „karcsúsításának” időpontjában és annak költségvetésének csökkentésének mértékéről, mennyire kevesebb kincstárjegyet és jelzáloglevelet vegyenek.
Dennis P. Lockhart, a Bank of Atlanta elnöke támogatja a FED következő stratégiai ülésén, már szeptemberben a kötvényvásárlások csökkentését, ha addig gyenge gazdaság – statisztikai eredmények nem jelennek meg. Megjegyzendő, hogy neki idén nincs szavazata az FOMC bizottságban. Például James Bullard, a St.Louis-i elnöknek idén van szavazata, de még nem döntött.” Nem gondolom, hogy a körülmények sietségre kényszerítenének. Az infláció alacsony, a gazdaságról vegyes adatok érkeznek, még nem előlegezhetem meg döntésemet a tanácskozásig” – hangsúlyozta.
A fejlődő országok kérték a FED-et, hogy pontos menetrendet állítson össze, hogy felkészüljenek a következményekre. Az alacsony kamatok miatt a fejlődő országokba sok milliárd dollár érkezett 2008 óta (Lagarde asszony szerint 1100 milliárd). A kamatok emelkedésével ezek a pénzek visszafolyhatnak a központi országokba, ami hatalmas következményekkel járhat a fejlődőkre.
A befektetők már most is külföldi devizákat adnak el és dollárt vásárolnak abban a reményben, hogy a FED csökkenti az ösztönzést és ezzel a dollárt erősödni engedi. Például az indiai rúpia emiatt 4 %-ot esett egy hét alatt, ami miatt a Reserve Bank of India több szabályt is életbe léptetett a pénzelfolyás akadályozására. Augustin Carens, a Bank of Mexico elnöke nyilatkozta:„ A fejlett országok központi bankjai meg fogják bánni tetteiket – különben a válság újraindul, új szereplőkkel.”
