A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint a két előző hónap növekedése után júniusban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a forgalom 0,4 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól. Az élelmiszereladások volumene 1,9, a nem-élelmiszer jellegű termékeké 0,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, míg az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal nőtt júniusban.
Az előzetes becslés szerint a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 2 százalékkal csökkenhettek az előző havihoz képest – közölte Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője. A szakértő úgy véli, a váratlanul visszaeső kiskereskedelmi forgalom némileg ellentmond a fokozatosan javuló fogyasztói bizalomnak, a vártnál dinamikusabban növekvő foglalkoztatásnak, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatásának. Így a visszaesés csupán átmenetinek tekintő, a felülvizsgálat során jelentősebb korrekcióra is sor kerülhet – fogalmazott.
Suppan Gergely szerint a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom a korábbi várakozásokhoz képest magasabb szinten stabilizálódhat, ami az év második felében bázishatások miatt akár kissé tovább növekedhet. Az idén összességében akár a 2 százalékot is megközelítheti a kiskereskedelmi forgalom növekedése – közölte az elemző.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is gyengébb lett a júniusi kiskereskedelmi forgalom a vártnál. A szakember kiemelte: áprilisban meglepően pozitívak voltak az adatok, a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal nőtt, majd májusban kisebb lassulást, de az előző év azonos időszakához képest 2,2 százalékos emelkedést jeleztek a mutatók. Az áprilisi jelentős növekedésnél a júniusi 0,4 százalékos csökkenés valószínűleg jobban kifejezi a belső fogyasztás alakulását, bár ez viszont már túl negatívnak tűnik – fogalmazott az elemző.
Árokszállási Zoltán úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalmi adatok elég bizonytalanná váltak, nagy kilengést mutatnak, így értékelésük is nehezebb. Az év egészére 0-0,5 százalék közötti növekedést vár az elemző. A reálbérek növekedése és az infláció csökkenése mellett az is látszik ugyanis, hogy a háztartások óvatosabbá váltak, növekszik a megtakarítási hajlandóság, ami visszafoghatja a fogyasztás növekedését – mondta.
