A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint márciusban a kivitel euróban mért értéke 3,4, a behozatalé 3,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az előző havi 8,0, illetve 7,4 százalékos fellendülés után; a kereskedelmi mérlegtöbblet 44 millió euróval csökkent, de így is megközelítette az egymilliárd eurót, 966 milliót tett ki.
Negatív meglepetés
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint negatív meglepetés volt a márciusi külkereskedelmi adat, amely szerint 44 millió euróval csökkent a mérlegtöbblet éves összevetésben. A szakértő növekedésre számított. Úgy vélte, a vártnál jelentősen gyengébb ipari adatok húzták magukkal lefelé a külkereskedelmi egyenleget márciusban. Hozzátette: a 966 millió eurós külkereskedelmi többlet még mindig masszívnak tekinthető, az év egészére pedig 8 milliárd eurós szufficitet vár.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Elmondta: az áprilisi beszerzési menedzser-index (BMI) erősödött a márciusihoz képest, így az elemző arra számít, hogy a második negyedévben stabilizálódik az ipari termelés és legkésőbb a harmadik negyedévtől újra növekedésnek indul. Ez húzhatja magával az export növekedését is, ezért az Erste elemzője nem vár jelentős zsugorodást a külkereskedelmi többletben. Mint hozzátette, optimista a növekedést illetően, nem lát aggodalomra okot adó jelet a külső, euróövezeti konjunkturális helyzetben.
Vannak kockázatok
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában kiemelte: az ipari termelés feltehető élénkülésével az export újra erősebb növekedést mutathat a következő hónapokban, így a külkereskedelmi többlet is újra emelkedhet. Idén a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet 8,8 milliárd euró közelébe emelkedhet – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Noha az idei évben az elemző szerint a kivitelre kockázatot jelenthet Kína és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a Magyarország számára lényegesebb európai gazdaságok némi növekedése, amit az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban kétszámjegyű növekedése is alátámaszt – írta kommentárjában az elemző.
A szakértő szerint a külkereskedelem rekord mértékű többlete támogatja a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is, így eltűnhet a nettó külső adósság a következő években.
Suppan Gergely szerint az sem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Úgy vélte, ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet.
