Európának segítenie kell
„Amennyiben Görögországban feláll a szervezeti rendszer, hosszú távon is garantálható, hogy az ország ismét tőkepiac-képes legyen” – mondta a tárcavezető a lapnak. Úgy vélte, hogy az eurócsoportnak mindezt közvetlenül kellene előmozdítania, és csalogatnia a befektetőket.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Schelling meglátása szerint öt fontos infrastrukturális projekt valósulhatna meg, példaként az ország energia importját említette. Schelling javaslata szerint a befektetők például szélerőművek építésébe invesztálnának, így Görögország függetlenebbé válhatna az energia importtól.
„Amennyiben az egész euróövezetben és az unióban ismét pozitív a hangulat, úgy megindulhat a növekedés, visszaszorulhat a munkanélküliség” – mondta a miniszter és hozzátette: mindez ugyan nem a javulás fő oka, azonban segíthet a helyzeten.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Pénteki megállapodás
Pénteken megszületett az elvi megállapodás Görögország és hitelezői között a mentőcsomag következő részletének átutalásáért cserébe végrehajtandó reformokról. Több hónapig tartó kemény munka eredményeként sikerült elérni, hogy a görög kormány elfogadja azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket 2019-ben és 2020-ban kell megvalósítania.
Ahhoz, hogy a görög gazdaság versenyképesebbé váljon, a nemzetközi hitelezők egyebek között azt kérték Athéntól, hogy csökkentse tovább a nyugdíjakat és az adómentesség küszöbét, valamint hajtson végre újabb deregulációkat az energia- és a munkaerőpiacon.
A nyugdíjrendszer és a jövedelemadózás reformjáért cserébe a hitelezők beleegyeztek abba, hogy a kormány növelje a szociális célú költségvetési kiadásokat, így például többet fordíthat a gyermekszegénység elleni küzdelemre, vagy éppen a lakhatásnak és a nyugdíjasok egészségügyi költségeinek támogatására.
