Rengeteg cég szűnt meg
Rövid hónap ide, rövid hónap oda, 2015 februárja a harmadik legtöbb cégmegszűnést hozó hónapnak bizonyult az örökranglistán. Összesen 4153 céget törölt a cégbíróság, ennél több vállalkozást eddig csak tavaly októberben és idén januárban szüntettek meg. „Az emelkedő tendencia a jelek szerint meredekebbé válik, de még mindig nem hasonlít a 2008 utáni helyzethez, mert akkor a törlésekhez komoly gazdasági visszaesés társult. Most viszont az enyhén emelkedő GDP-adatok mellett csökken a cégek száma – mondja a riasztó számokról Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
Kényszertörlések és felszámolások
A konszolidáció egyik eredményeként egyre több céggel szemben indul a hatóság által kezdeményezett kényszertörlési eljárás, amire akkor van mód, ha az adott vállalkozás már adminisztratív kötelezettségeinek sem tesz eleget. Ennél sokkal rosszabb, amikor egy cég a hitelezők által indított felszámolás után jut a megszüntetés sorsára. Ez azt jelenti, hogy kifizetetlen, soha meg nem térülő tartozásokat hagyhat maga után, amivel más, működő vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hoz. A felszámolások aránya most is rendkívül magas, de alacsonyabb, mint volt a 2008 utáni gazdasági visszaesés idején, amikor komoly nagyvállalatok szűntek meg úgy, hogy sok alvállalkozót vagy beszállítót nem fizettek ki, illetve a kifizetett árut nem szállították le.
A jelenlegi helyzet kiértékelését bonyolítja, hogy cégbíróság által indított kényszertörlés is sokszor felszámolásba fordul, amennyiben a hatóság adósságokat talál, és van esély legalább egy részük megtérítésére. Az Opten kedvező változásként tartja számon, hogy a felszámolás után megszűnő társaságok aránya az összes törölt vállalkozáson belül néhány év alatt 70 százalékról 40 százalékra csökkent. Ez a mutató februárban a 37 százalékot sem érte el, és ebben már szép számmal akadhattak kényszertörlésből felszámolásba fordult eljárások is. „Ez azt jelenti, hogy a mostani nagyszámú megszűnésnek kisebb a közvetlen gazdasági kára, mint amennyit néhány évvel ezelőtt feleennyi megszűnés okozott” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás.
Nincs elég kedv a cégalapításhoz
Ezzel párhuzamosan a cégalapítási kedv sem emelkedett. „Lassan ott tartunk, hogy feleannyi vállalkozást jegyeznek be havonta, mint amennyi megszűnik, így gyorsul a működő cégek számának csökkenése. De ez talán jól is van így” – mondja az Opten igazgatója. Tóth Tamás szerint Magyarország még mindig a mikrovállalkozások hazája, s az egészséges tőkekoncentráció kialakulásáig a társaságok száma akár további több tízezerrel is csökkenhet.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, februárban 14,95 százalék volt. Megyei szinten a februári Opten – CFI Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében mutatta a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Heves produkálta.
2015. március 15-e fontos határidő a betéti és közkereseti társaságok életében, hiszen létesítő okiratukat összhangba kell hozniuk a Ptk. rendelkezéseivel. Ugyanakkor nem valószínűsíthető tömeges roham a cégbíróságon, a módosításra ugyanis csak akkor van szükség, ha nem formális jellegű változásról van szó. Így például nem kell adatot módosítani csak azért, mert az alapító okirat tartalmaz utalást a 2006-os „Gt.”-re, vagy azért, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetőként legyen nevesítve.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy márciusban és áprilisban lesz némi torlódás a cégbíróságon, ami technikai csúszást okozhat a céginformációs statisztikákban. Sokkal nagyobb roham várható majd 2016 márciusában, amikor a korlátolt felelősségű társaságok moratóriuma jár le, és kénytelenek lesznek egységesen alkalmazkodni a Ptk. rendelkezéseihez.
[opten]
