Dancsó József felidézte: a több mint 1230 milliárd forintot
elérhetővé tevő, a vidéki Magyarország fejlődésére jelentős hatást
gyakorló TOP egyebek mellett a foglalkoztatás növeléséhez, az
éghajlatvédelemhez, a fenntartható energiagazdálkodáshoz, valamint
a hátrányos térségek felzárkóztatásához is hozzá kíván járulni.
Azt mondta: a MÁK már komoly tapasztalatokkal bír a hazai és
uniós pályázatok lebonyolításában, a TOP azonban új kihívást is
jelent. Ezért az államkincstáron belül egy önálló főosztályként
működő szervezeti egységet hívtak életre, és 300 új alkalmazottal
bővítették a létszámot ami megyénként 10-20 új munkatárs felvételét
jelentette.
Az elnök kitért rá: a 300 új munkatárs egy kéthetes felkészítő,
vizsgával záruló tanfolyamon vett részt részben Budapesten, részben
a MÁK tavaly átadott egri oktatási központjában.
Nyitrai Zsolt (Fidesz), Eger és térsége országgyűlési
képviselője, miniszteri biztos emlékeztetett: a kormány döntése
értelmében 2017-ig kiírják a jelenlegi fejlesztési ciklusra
rendelkezésre álló összes forrásra vonatkozó pályázatokat.
Ennek oka, hogy elkerüljék az előző fejlesztéspolitikai
rendszer hiányosságait, kudarcait. Számításaik szerint ugyanis
600-800 milliárd forint fejlesztési forrást veszített volna
Magyarország ezen módosítások nélkül.
Másrészt versenyelőnyre is szert szeretnének tenni, azaz, a
környező országokhoz képest Magyarországon szeretnék ezeket az
uniós forrásokat a lehető leghamarabb eljuttatni a településekhez,
vállalkozásokhoz.
„A TOP a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programmal
(GINOP) és a Vidékfejlesztési Programmal (VP) együtt lesz az
elkövetkező időszakban a vidéki Magyarország motorja, ilyenformán
pedig az egész ország helyzetét meghatározza a következő 10-15
évben” – mondta. Ezért fontos, hogy ezek a források zökkenőmentesen
jussanak el az érintettekhez – tette hozzá.
Felidézte azt is: ebben a ciklusban több mint 12 ezer milliárd
forint fejlesztési forrásról van szó, amely lényegesen több, mint
az előző ciklusban rendelkezésre állt, s ezen forrás 60 százaléka
gazdaságfejlesztési célokat szolgál.
