A Szakképzés határok nélkül című konferencián az államtitkár hangsúlyozta: tanulószerződések keretében akár havi 50 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a jó tanulók, míg a vállalkozások közel egymillió forint normatív támogatáshoz juthatnak a hiányszakmákban foglalkoztatottak után.
A vállalkozások minőségi munkaerővel való ellátásában és a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozásában meghatározó jelentősége van a szakképzésnek és a felnőttképzésnek – tette hozzá az államtitkár.
Czomba Sándor szerint a vállalkozásokat érdekeltté kell tenni abban, hogy megfelelő minőségű tanműhelyeket hozzanak létre, ehhez forrásokat kell biztosítani számukra. Ugyanakkor a tanulókat és a szülőket is meg kell győzni arról, hogy van jövője a jó szakmunkásnak – jegyezte meg az államtitkár.
Nagy ötlet volt a duális képzés
Kiemelte a duális képzés fontosságát, vagyis azt, hogy már az iskolai oktatás időszakában bekapcsolódhassanak a fiatalok a vállalkozásoknál a gyakorlati képzésbe akár tanműhelyekben, akár éles körülmények között.
Komáromi Róbert, a konferenciát szervező Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) főigazgatója a duális szakképzéssel foglalkozó projekt céljáról elmondta: olyan kutatási adatokat, információkat kívánnak a döntéshozókkal megismertetni, amelyek a jövőben elősegítik a közép-európai régiók együttműködését, gazdaságvezérelt régiófejlesztési céljainak elérését.
A legfontosabb célkitűzésnek nevezte a közép-európai országok magyar ajkú térségeiben működő szakképzési és felnőttképzési intézmények tapasztalatcseréjét, együttműködését, különös tekintettel a duális szakképzési rendszer kialakítására, működtetésére és fejlesztésére.
Határokon átível a támogatás
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója a konferencián elmondta: a felnőttképzés terén már működő Pannon-forrás hálózat tapasztalatait felhasználva szeretnék létrehozni a Kárpát-medencei együttműködést az iskolarendszerű szakképzés terén is.
Javasolják a döntéshozóknak, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés magyarországi forrásainak 10 százalékát fordítsák a Kárpát-medencei projektek kidolgozására és megvalósítására, ezáltal hazánk fejlesztési erőforrásainak bővítésére – tette hozzá az igazgató megjegyezve: ha Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria transznacionális programjait sikerül összehangolni, akkor a Kárpát-medencei magyarság nyertese lehet a köbvetkező hét esztendőnek.
