Inkább helyben oldanák meg a problémát
David Cameron a londoni alsóház vitanapján – arra az ellenzéki kérdésre, hogy Nagy-Britannia miért nem vesz részt az Európai Unióban tartózkodó menekültek elosztásában – kijelentette: eddig 11 millió szíriait üldöztek el otthonából, de mindössze 3 százalékuk döntött úgy, hogy Európában keres menedéket.
Cameron szerint a szíriai nép és Európa érdeke is annak biztosítása, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból állt az élére a menekülttáborok fenntartásának finanszírozását, valamint az e táboroknak otthont nyújtó országok, főleg Libanon és Jordánia megsegítését célzó erőfeszítésnek – tette hozzá a brit kormányfő.
Húszezer menekültet vállalt be Cameron
Cameron ezt az álláspontot azzal az érvvel is alátámasztotta, hogy a menekültek közül azok, akik eljutottak Európába, már biztonságban vannak, és London szerint azoknak kell segítséget nyújtani, akik a libanoni és a jordániai menekülttáborokban vannak. Az ő helyzetük javításával egyben elérhető az is, hogy kevesebben vágjanak neki az Európába vezető veszélyes útnak – hangsúlyozta a szerdai parlamenti vitában a brit miniszterelnök.
Cameron a hét elején bejelentette, hogy a brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból, valamint Törökország, Jordánia és Libanon „egyéb helyszíneiről”.
A brit kormányfő az áttelepítési terv indoklásában is hangsúlyozta, hogy a befogadott menekülők így közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt.
Több mint egymilliárd font segélyt adnak
Cameron külön hangsúlyozta azt is, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez kíván csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül áttelepíteni menekülteket. Ezt azzal indokolta, hogy a Szíriával szomszédos országokra különösen súlyos terhet ró a menekültválság; Libanon lakosságának például immár a negyede szíriai menekültekből áll.
A brit kormány 100 millió fonttal több mint egymilliárd fontra (430 milliárd forintra) emelte a szíriai konfliktus következményeitől szenvedők megsegítésére szánt segélyt. E segélyprogram a legnagyobb, amelyet Nagy-Britannia humanitárius válsághelyzetekben valaha is összeállított, és a brit kormány a szíriai menekülteknek sokkal több segítséget nyújt, mint bármely más európai ország – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Bízik a sikerben
Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely „végül megnyitja az utat” a menekültválság európai megoldása felé. Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem „ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk” – mondta a kancellár.
A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de „amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani”, és „ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk” – mondta a német kancellár.
6 pontban a legfontosabb kihívások
A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki.
A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva „az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni”, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. „Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat” – mondta Angela Merkel.
Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.
Nem oldható meg nemzeti szinten a válság
Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat.
„Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki”, és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak „párhuzamos társadalmak” – hangsúlyozta Angela Merkel.
A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.
Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg „nemzeti szinten”.
A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.
Komolyak lehetnek a belpolitikai következmények
Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén „valamit nem végzünk el”. A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés „a 21. század valósága lesz”, és a mostani események „csak a kezdetet jelentik”, az új helyzetre pedig fel kell készülni – mondta a német kancellár.
Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést „emberiességi okokból” hozta meg Németország és Ausztria.
Mérleget vont
A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről.
Angela Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.
A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést.
A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.
