Nagy hatása volt a történteknek
Az adatok szerint október első két hetében annyi vállalat döntött társasági székhelyének megváltoztatásáról, mint tavaly egész évben.
A legtöbben, 212 cég, október 9-én hozták meg a döntést, egy nappal a katalán parlament rendkívüli ülése előtt, amelytől sokan azt várták, hogy kinyilvánítják Katalónia függetlenségét.
Ana del Valle szerint a vállalatok a jogbiztonságra hivatkozva távoznak Katalóniából.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A spanyol törvények értelmében alkotmányellenes október 1-i katalán függetlenségi népszavazás másnapján egymás után jelentették be a cégek, hogy elköltöztetik székhelyüket Katalóniából.
Könnyű a döntés
A spanyol kormány október 6-án rendeletet fogadott el, amelyben megkönnyítette a folyamatot, így a részvényesi közgyűlés jóváhagyása nélkül a cégek igazgatótanácsa is dönthet a székhely megváltoztatásáról.
Mindez Katalónia számára adóbevételek elvesztését jelenti, ilyen például a gazdasági tevékenységet terhelő adó, és a vagyonátruházási illeték, amelyeket a vállalatok az új székhelyükön fizetnek meg a jövőben.
A cégek szerint a belpolitikai bizonytalanság negatív hatást gyakorol a helyi gazdaságra, ami ráadásul beláthatatlan ideig eltarthat, ezért a székhelyek áthelyezésével szeretnék elkerülni a veszteségeket.
A távozók között van például a Caixabank, amely Spanyolország harmadik legnagyobb pénzintézete.
Független Katalónia: virágzó gazdaság vagy teljes csőd?
Eltérően látják a függetlenedés gazdasági hatását a katalán vállalatok, egyesek szerint az önállóság Katalónia felvirágozását hozná, míg mások szerint ez a teljes csődhöz vezetne.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Josep Bou, Katalán Vállalkozók Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a bizalmatlanság hatásai már érezhetők, a tanácsadó cégek emiatt nem bíztatnak befektetésekre Katalóniában, és hivatkozott arra, hogy felmérések szerint Spanyolországban Katalónia az a régió, ahonnan a legtöbb cég távozik.
Josep Bou azt is kijelentette, hogy a katalán vállalatok az Európai Unióban akarnak maradni, ami egy Spanyolországtól elszakadó Katalóniában nem lenne lehetséges.
Ezzel szemben a Katalán Üzleti Kör nevű vállalkozói szervezet arról adott ki állásfoglalást, hogy kedvezőbb piaci környezetet jelentene a cégek számára az új állam. Állításuk szerint Spanyolország „süllyedő hajó”, amelyről a katalán cégeknek menekülniük kell. Közölték, nem az állami szolidaritási rendszert ellenzik, hanem „a rablást”.
Számításuk szerint Katalónia éves megtermelt GDP-je 8,7 százalékét fizeti be a spanyol államnak, amelyből a spanyol állam a szegényebb régiókat támogatja. Az üzleti kör Andalúziát és Extremadurát emelte ki példaként, kifogásolva, hogy ezek a térségek még mindig el vannak maradva a fejlődésben, hiába kapják a támogatást évtizedek óta.