A TTIP és mi
Bár a visegrádi országokban megkérdezett lakosság alapvetően támogató a TTIP-et illetően, a kormányzati szereplők és a média óvatos optimizmussal, illetve kritikusan viszonyul a kérdéshez, különösen Lengyelországban és Magyarországon.
A magyar kormány hozzáállása ambivalens: míg a hivatalos nemzetközi politikai nyilatkozatok szintjén támogatja, a hazai politikai deklarációkban gyakran negatív összefüggésben értelmezi azt. A kormánypárton belül is ellentétes vélemények tartják magukat TTIP-ügyben: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter például aláírta a Stop TTIP petíciót. Ezzel szemben a kormány hivatalos deklarációiban támogatja a tárgyalásokat.
Mit gondol a politika…
A V4-országok kormányai közül a legtöbb aggodalmat a magyar és a lengyel vezetés fogalmazta meg a tárgyalások tartalmát illetően. Budapest és Varsó fenntartásainak adott hangot például a befektetésvédelmi mechanizmus (Investor State Dispute Settlement, ISDS) és a GMO-mentesség fenntartásának fontossága mellett. A lengyel vezetés elsősorban az élelmiszerbiztonságra helyezte a hangsúlyt, míg a magyar kormány a végső megállapodás nemzetállamok általi ratifikálását szorgalmazta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Prága hozzáállása főként támogató volt, bár végig hangsúlyozták, hogy a cseh kormány nem hajlandó biankó csekket aláírni. A legpozitívabb TTIP-retorikát pedig a szlovák kormány képviselte. A legfontosabb különbség a magyar és a többi visegrádi állam hozzáállásában, hogy míg Budapest nem törekedett a megállapodások mielőbbi tető alá hozására, a többi ország határozottan sürgette azt.
…és mit az emberek?
2016 májusában a megkérdezett európaiak többsége (51 százalék) támogatta a TTIP-et, 34 százalék pedig ellenezte. A TTIP-pártiak tábora ugyanakkor 2014 őszétől kezdve folyamatosan csökkent, az ellenzők tábora pedig emelkedett.
A visegrádi országok közül a lengyel társadalom támogatja legnagyobb arányban a TTIP-et: 59 százalék nyilatokozott róla pozitívan, ez Csehországban 56, Magyarországon 55, Szlovákiában pedig 47 százalék volt.
A jobboldali európaiak sokkal támogatóbbak a TTIP-pel kapcsolatban, mint a baloldaliak, bár a V4-eken belül ez a cseheket leszámtíva kevésbé meghatározó: ott a megkérdezett jobboldaliak 67 százaléka támogatta és 25 százalékuk ellenezte. A többi visegrádi országban az ideológiai hovatartozás és a TTIP-pel kapcsolatos közvélekedés kevésbé korrelál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Alapvetően meghatározza a TTIP-pel kapcsolatos hozzáállást az Európai Unióba vetett bizalom: az EU-ban bízók támogatóan nyilakoztak az egyezményről, az integrációt fenntartással kezelők azonban megosztottak a témában. Ugyanígy pozitívan vélekedtek róla azok, akik szerint az EU jó irányba tart, továbbá azok is, akik az alaposabban informáltak közé tartoznak.
A félelem okai
A gazdasági-politikai döntéshozókkal, illetve véleményformálókkal folytatott beszélgetések alapján a megkérdezettek inkább óvatosan viszonyulnak a TTIP-hez, azok is, akik alapvetően támogatják a szabakereskedelmi megállapodásokat.
A legfőbb aggodalmak arra irányultak, hogy vajon az EU képes lesz-e megtartani jelenlegi élelmiszerbiztonság-szabályozási normaszintjét, valóban átláthatóan zajlanak-e a tárgyalások, van-e létjogosultsága az ISDS-nek, és hogy milyen teljesítés várható a hazai KKV-k részéről a jelenlegi versenyképességi szint mellet. Felmerült továbbá egy kevésbé ambiciózus, a legvitásabb fejezeteket mellőző, úgynevezett TTIP-light létrejöttének lehetősége is.
A háttérbeszélgetések résztvevői gyakran teljesen eltérő álláspontot képviseltek a fenti kérdésekben, amely részben a témakörrel kapcsolatos információhiánnyal, részben a TTIP politikailag megosztó jellegével magyarázható.
