Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A testület úgy véli: az ilyen kivételes hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.
„Az energia ellátásbiztonság célja ugyan lehet a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való jog korlátozása, de a feltétel nélküli vétójog, amellyel Horvátországot felruházza az INA-ról szóló törvény, túlmegy a szükséges és arányos korlátozás célján” – áll a bizottság közleményében.
Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal, de ezt nem tette meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A Bizottság most két hónapot adott Zágrábnak, hogy megoldja a problémát, ellenkező esetben az ügyet átadja az Európai Bíróságnak.
A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot – de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
