Nick Clegg, a leköszönő konzervatív-liberális kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese, aki kedden Walesben kampányolt, kijelentette, hogy mindenki tudja, hogy „senki nem fogja megnyerni” a csütörtöki parlamenti választásokat.
Koalíció lesz a vége
Clegg arra utalt, hogy a közvélemény-kutatási adatok egybehangzó jelzései szerint a választásokon várhatóan egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget a londoni alsóházban, és így bizonyosnak tűnik a koalíciós kényszer. A másik lehetőség az, hogy vagy a Konzervatív Párt, vagy első számú vetélytársa, a Munkáspárt megpróbál kisebbségi kormányt alakítani.
A Liberális Demokraták vezetője Cardiffban tartott keddi kampánygyűlésén azonban azt mondta, hogy ha a két nagy párt valamelyike a csütörtöki választások után „zűrzavaros és instabil” kisebbségi kormány megalakításával próbálkozik, „ahelyett, hogy az ország érdekeit helyezné előtérbe”, azzal kockára tenné a gazdaság konszolidálása végett az elmúlt öt évben elvégzett kemény munkát és a lakosság áldozatvállalását.
Nem az EU-tagság kérdése a legfontosabb
Clegg szerint Nagy-Britanniának semmire sincs kevésbé szüksége, mint arra, hogy karácsony előtt újabb választásokat kelljen tartani, márpedig éppen ez történne, ha Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője vagy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök „a saját politikai érdekeit a nemzeti érdekek elé helyezné”.
A keddi kampányrendezvény előtt, a BBC rádiónak nyilatkozva a Liberális Demokraták vezetője alig burkolt utalást tett arra, hogy bizonyos feltételekkel kész lenne ismét koalícióra lépni a konzervatívokkal. Clegg kijelentette, hogy nem ellenzi „elvi alapon” a Konzervatív Párt által a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást, de hozzátette, hogy jelenleg nem is ezt tartja elsődleges fontosságú kérdésnek, hanem például az államháztartás kiegyensúlyozását, vagy az állami egészségügyi szolgálat finanszírozási problémáinak kezelését.
Cameron kiáll a népszavazás mellett
David Cameron tervei szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a csütörtöki választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a konzervatívok szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A Munkáspárt – a konzervatívoktól eltérően – nem szándékozik mindenáron népszavazást tartani a brit EU-tagságról, csak abban az esetben, ha London további sarkalatos döntési jogköröket lenne kénytelen átadni Brüsszelnek. A Labour hivatalos álláspontja szerint azonban ez valószínűtlen.
