Az összegzés alapján jelenleg az adórendszerekben nem tapasztalhatóak olyan strukturális változások, mint amilyeneket annak idején a válság előidézte költségvetési deficit miatt voltak kénytelenek meglépni az államok.
Másra kellene koncentrálni
A kiadvány szerint Magyarország az élen jár az új megoldásokkal, mint a válságadók, amit több környező ország is követett. Romániában a 2013-ban a természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte, utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Az eredetileg 2012-13-ra átmeneti intézkedésnek szánt, jellemzően az energiaszektor, a gyógyszeripar, a biztosítási, valamint az elektronikus telekommunikációs ágazatra kivetett szlovák válságadó 2016-ig érvényben marad.
Az adóreformok helyett a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy a határon átnyúló ügyletekre kell koncentrálnia. Magyarországon már több mint tíz éve nagyon súlyos bírságokkal kötelező a kapcsolt vállalkozásoknak dokumentációt készíteniük, és idővel az összes régiós ország (néhány jugoszláv utódállam kivételével) bevezette ezt az adórendszerébe.
Ellentétesen gondolkodnak
Sok olyan intézkedés érhető tetten, amelyek célja egyértelműen a kontroll alól kivont, adózatlan ügyletek adókötelezettség alá vonása, a feketegazdaság kifehérítése. Fontos kezdeményezés az úgynevezett fordított áfának a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körű bevezetése.
A Mazars szerint a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja. Ez a két célkitűzés ellentétes irányba mutat, néhány ország – így Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók emelésében látta a kiutat.
Itthon a legmagasabb az áfa
Az áfa Magyarországon a legmagasabb mind régiós, mind uniós összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10 százalék) – Montenegrótól eltekintve – a régióban Magyarországon a legalacsonyabb. Az egyszámjegyű jövedelemadó a hosszú távú cél, és a tervek szerint az szja is tovább csökkenne 2016-ban 16-ról 15 százalékra.
Románia továbbra is Magyarországéhoz hasonló stratégiát folytat. A román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ám a 24 százalékos áfakulcs a vizsgált országok 21 százalékos átlaga feletti. Szlovénia 2014-ben indult el ebbe az irányba, azóta az ottani áfakulcs is régiós átlag feletti (22 százalék), de a társasági adó az átlag alatt marad (17 százalék).
Vannak akik más utat választanak
Az országok egy másik csoportja a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve a társaságiadó-kulcsokban látja a megoldást. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, mely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadózásában, és ez 2015-ben változatlanul a kétkulcsos (19, illetve 25 százalékos) szja-rendszer formájában maradt érvényben.
zzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, és 2014-ben 22 százalékra csökkenve még mindig a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20 százalék.
A görög adópolitikán látszik a válságkezelés
Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát, az áfa 20 százalék; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Ausztria a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja. Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer. A görögöknél az áfa 23 százalék, míg a társasági adó 26 százalékos kulcsa a felmérés legmagasabb értéke. Az szja progresszív rendszerű, az adókulcs a jövedelemszinttől függően 22, 32, valamint 42 százalék.
