Sok minden közrejátszik
A szövetség közleményében a tanulmány megállapításait idézve ismerteti, hogy az árbevétel-csökkenés több tényező eredménye, így szerepet játszik benne a lakossági felhasználóra vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályos rezsicsökkentés, valamint a vezetékes ivóvíz fogyasztásának mérséklődése is. Ezeket a hatásokat csak részben ellensúlyozza az új szennyvízberuházásokkal járó forgalomnövekedés.
Ugyanakkor a rendkívül magas fixköltség-hányaddal működő iparág üzemi szintű eredményességében a közműrendszerek hossza után fizetendő, a szolgáltatók által nem befolyásolható és nem továbbhárítható közműadó évi 12,5 milliárd forintos kiesést jelent – jelzik.
Minden településen van már ivóvíz
A tanulmány ismerteti a víziközmű ágazat legfontosabb tevékenységeit, szabályozási, működési és gazdasági jellemzőit. Az adatok szerint Magyarországon 2015-re minden településre bevezették az ivóvizet, és a háztartások 95 százalékának van hozzáférése a hálózathoz.
A magyarországi éves mintegy 440 millió köbméter vízfogyasztás háromnegyede lakossági felhasználáshoz köthető. Az egy főre eső napi átlagos lakossági vízfelhasználás 90-100 liter, 2013-ra a háztartások 75 százaléka kapcsolódott a csatornahálózatra, csökkentve ezzel a környezetterhelést.
A szolgáltatók 400-ról 42-re csökkentek
A tanulmány szerint az együttesen mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztató víziközmű szolgáltatók száma az integrációs folyamat során 2015. januárjára mintegy 400-ról 42-re csökkent. Ezek a szolgáltatók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kapott működési engedély birtokában végezhetnek víziközmű szolgáltatást az üzemeltetési szerződéseik érvényességi ideje alatt. A fogyasztók által ismert tarifákat a szektor felügyeletét ellátó miniszter, a MEKH által javasolt hatósági díj figyelembe vételével rendeletben állapítja meg.
