Szépen sorban
„Teljesen világosnak kell lennie, hogy nem fogunk semmifajta egyeztetésbe kezdeni a jövőbeli kapcsolatokról, mielőtt rendeznénk a kiválás kérdéseinek mindegyikét” – mondta felszólalásában Juncker az uniós nagykövetek éves brüsszeli értekezletén.
„Nem keverhetjük össze a dolgokat. Először a múlt kérdéseit kell rendezni, a jövővel csak ezután foglalkozhatunk” – hangsúlyozta.
Hozzátette: figyelmesen végigolvasta a londoni kabinet álláspontját ismertető dokumentumokat, de ezek egyikét sem találta „kielégítőnek”, így rengeteg kérdés vár még megoldásra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Harmadik forduló
A Brexit-tárgyalások harmadik fordulója hétfőn kezdődött meg Brüsszelben, a szakértők többsége azonban úgy véli, hogy ezúttal sem várható áttörés a legfontosabb kérdések, például a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek vagy az állampolgári jogok kapcsán.
A brit kilépés után bennmaradó „huszonhetek” vezetői októberben döntenek róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.
Brexit: hol késnek a komoly tárgyalások?
Az Egyesült Királyságnak tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően, gyorsan fogy az idő, ezért mielőbb el kell kezdeni a „komoly tárgyalásokat” – emelte ki Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója.
Mi lesz Törökországgal?
Jean-Claude Juncker a konferencián a törökországi helyzetről is beszélt, és kijelentette, hogy az ország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától.
A brüsszeli uniós végrehajtó testület vezetője azon gyanújának adott hangot, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő abban reménykedik, hogy Európa fogja megszakítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és így az EU-t hibáztathatja majd a kudarcért.
Az Európai Uniónak azonban nem szabad belesétálnia a csapdába, a felelősség ugyanis teljes mértékben a török felet terheli – közölte.
Az uniós tagországok kormányainak képviselőit tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
