David Davis, a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokat brit részről összehangoló minisztérium vezetője a londoni alsóház összpárti Brexit-bizottságának szerdai meghallgatásán elismerte, hogy Nagy-Britannia technikai értelemben egészen a brit EU-tagság hivatalos megszűnésének pillanatáig nem írhat alá szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval.
Davis szavai szerint azonban ez a brit kilépés pillanata utáni „első nanoszekundumban” megtörténhet. A nanoszekundum a másodperc egymilliárdod része.
Ilyen megállapodást akarnak
David Davis a bizottsági meghallgatáson megerősítette, hogy a brit kormány vámmentes kereskedelmet biztosító, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
A Brexit-ügyi miniszter kiemelte, hogy London és az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai – tekintettel a brit EU-tagságra – teljesen azonos szabályozói rendszerre és a már kiépült, évi 600 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalomra alapozódva indulnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Davis szerint a brit kormány által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodáshoz mindezek alapján egészen másféle út vezet, mint egyéb hasonló egyezményekhez, és ezért nem lehet figyelembe venni azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló szűkös időkeret nem lesz elégséges a szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozásához.
Jött kritika otthonról
Sir Ivan Rogers, Nagy-Britannia előző EU-nagykövete, aki az idén váratlanul lemondott tisztségéről, élesen bírálva a brit kormány Brexit-stratégiáját, távozása előtt ismertté vált állásfoglalásában nem tartotta kizártnak, hogy az EU-val folytatott brit kereskedelem jövőbeni feltételeiről szóló tárgyalások a hasonló egyezmények tapasztalatai alapján akár a 2020-as évek közepéig is elhúzódhatnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mit mond a kormányfő?
A minap azonban Theresa May brit miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a London által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodás nem hasonlítható a más országok által követett mintákhoz, tekintettel a már meglévő keretrendszerre.
May a Brexit-tárgyalásokról tartott múlt heti alsóházi tájékoztatójában kijelentette: kormánya olyan egyedi és nagyratörő gazdasági partnerséget javasol az Európai Uniónak, amely tükrözi azt a példátlan helyzetet, hogy e partneri viszonynak mindkét fél azonos szabályokkal és szabályozókkal indul neki.
Nagy-Britannia fenntartja maradéktalan elkötelezettségét a kétoldalú szabadkereskedelem mellett, és ehhez olyan keretrendszerre lesz szükség, amely lehetővé teszi egyrészt a szabályok összehangolását az EU-val, de az eltérést is e szabályoktól olyan pontokban, amelyekben Nagy-Britannia ezt szükségesnek látja – fogalmazott a brit kormányfő.
Theresa May szerint London ugyanakkor elveti az olyan új kapcsolatrendszert az EU-val, amelynek alapja az Európai Gazdasági Térségben (EEA) viselt tagság lenne, ugyanis az EEA-tagság azt jelentené, hogy Nagy-Britanniának a jövőben is automatikusan és teljes mértékben el kellene fogadnia az új EU-szabályokat, amelyek kidolgozására viszont uniós tagságának megszűnése után csekély befolyása lenne.
A brit kormány olyan jellegű szabadkereskedelmi megállapodásra sem törekszik, amilyent Kanada kötött az EU-val, mivel ez olyan korlátokat emelne a kölcsönös piaci hozzáférés elé, amelyek sem a brit, sem az EU-gazdaságnak nem válnának hasznára – mondta minapi alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök.
