Sokasodnak a kérdőjelek az OTP háza táján. A hírek szerint szerdán dönt a kormány a devizahiteles mentőcsomagról, s emlékezhetünk, hogy a múlt héten éppen az erről szivárogtató igazságügyminiszteri nyilatkozat volt az a „hógolyó”, amely lavinává dagadva söpört végig az OTP piacán. Igaz, a parkett rombolás akkor csúcsosodott, amikor kiderült, hogy Csányi Sándor elnök vezérigazgató lényegében kitárazott. Bár a bank cáfolta a távozásáról szóló pletykákat.
A múlt heti záróárak is beszédesek, amennyiben a piac olyan forgatókönyvet árazott, amelyben a bankrendszer viselné az árfolyamveszteség minden terhét. Legalábbis erre utal a keddi és pénteki érték közel 900 forintos differenciája. A bankok szempontjából legrosszabb forgatókönyv ugyanis azzal számol, hogy a hazai devizahiteleken elszenvedett teljes – 1000 milliárdnyi – veszteség a bankoknál csapódna le, amiből 250 milliárd esne az OTP-re, ami részvényenként 900 forint.
Az OTP-vezér részvényeladásai kapcsán is figyelmet érdemelnek apróságok. Miközben érthető, hogy csütörtökön még 4600 forint feletti átlagáron értékesítettek 7,8 milliárd forint értékben részvényeket. Necces, hogy miként érhetett el 4519 forintos átlagárat pénteken az Unicredit Bankon keresztül értékesített 316 124 darab részvény esetében. Azon a napon ugyanis már meredek lejtőre került a kurzus.
Hogy belevegyünk-e a pánikba? Nos, egyszer volt alkalmam kávézni André Kostolany tőzsdeguruval, s ő akkor épp azt magyarázta, hogy amikor mindenki elad, legfeljebb venni érdemes, de gyakran legjobb kivárni.
A chartra pillantva azt látjuk, hogy hétfőn délelőtt a 4000 forintos lélektani szintet tesztelgette újra és újra az árfolyam. Ennyiben tehát használhatónak látszik az a reggeli tipp, hogy próbálkozzunk vétellel, a célárat 4 400 forintra környékére, a stop losst pedig 4 000 forint alá téve.
A vétel mellett szólhat, hogy szerdáig már nem nagyon érdemes a legrosszabb forgatókönyvnél többet kiárazni, s ebből a szempontból immár a Csányi eladásairól szóló újabb híradásoknak sincs újdonságértéke.
Mégsem árt az óvatosság, hiszen könnyen áldozatul eshetünk az úgynevezett hulló kések effektusnak, ha vigyázatlanul beleveszünk a papírba ennyire bizonytalan helyzetben.
