Nincs összhang
A tanácsadó cég közleményében emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróság megállapította, a késedelmi kamatfizetésre vonatkozó magyar rendelkezések nincsenek összhangban az uniós joggal.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Az ügy előzménye, hogy a gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. áfabevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál, és ennek során a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.
Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta ezt arra hivatkozva, hogy iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.
Ésszerű határidő kéne
Várszegi Zoltán, a Réti, Antall és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda irodavezető partnere a közleményben kifejti: ez a döntés rávilágít arra, hogy az akár évekig is elhúzódó adóhatósági ellenőrzéseknek, valamint áfakiutalási gyakorlatnak az Európai Unió hozzáadott érték adó irányelve korlátokat szab.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az uniós jog által védelemben részesített adósemlegesség elvének ugyanis az is a része, hogy az adózó ésszerű időn belül visszakapja a rá áthárított áfát. Ha pedig ez nem történik meg, pénzügyi veszteségét az adóhatóságnak késedelmi kamat megfizetésével ellentételeznie kell.
Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere szerint az adóhatósági ellenőrzések ésszerű határidővel történő lezárása a kormány kiemelt célkitűzései között is szerepel, így a mostani ítélet gyakorlatilag ennek a végrehajtását szorgalmazza.
Sérti az arányosság elvét
Az Európai Bíróság által kifogásolt rendelkezés bizonyos esetekben – ahogyan ezúttal is történt – súlyosan sértheti az arányosság uniós elvét (például az eljárás ésszerűtlen elhúzódása esetén), így az adózás rendjének újragondolása során a jogalkotónak ezt is célszerű figyelembe vennie – jelezték a szakértők.
A magyar jogszabályok és a hatósági gyakorlat sok esetben szigorúbbak, illetve nincsenek összhangban az uniós rendelkezésekkel, így amennyiben az adózók úgy érzik, hogy a fenti jogelvek vonatkozásában méltánytalanság érte őket, érdemes szakértők segítségével, az uniós rendelkezésekre hivatkozással valamennyi jogorvoslati fórumot igénybe venniük – tanácsolja a PwC.
