Az olasz kormányfő azt mondta, hogy jövő áprilisig akar hivatalában maradni, és így folytatta: „Remélem, addig sikerül megmentenem Olaszországot a pénzügyi romlástól néhány európai barátunk, köztük Németország erkölcsi támogatásával. Világosan mondom: erkölcsi, nem pedig pénzügyi támogatásával”.
Pénz helyett Németországnak valamivel több mozgásteret kellene hagynia azon euróövezeti országok számára, amelyek elvégzik a szükséges reformokat – mondta Monti, és hozzátette: aggódik az olasz parlamentben mind erősebb németellenes hangulat miatt, és erről tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt is.
Németország rokonszenvezik Olaszországgal, de közben a legtöbb német szemlátomást azt hiszi, hogy Olaszország pénzügyi segítséget kapott Németországtól vagy az EU-tól, márpedig ez nem igaz – üzente a Monti a német olvasóknak. Megjegyezte, hogy a német kormány eddigi hozzájárulása az euróövezeti mentőprogramokhoz a német bankoknak is használt, például azoknak, amelyek befektettek Görögországban.
Közben a La Repubblica című olasz lapban szintén vasárnap megjelent nyilatkozatában az olasz központi bank elnöke, Ignazio Visco úgy vélte, Olaszországnak tényleg nincs szüksége külső segítségre, de azért ez a hazai fejleményektől függ hosszabb távon. „Ha a piacok megérzik, hogy Olaszországban fordulat történt, ha látják, hogy nem engedjük el a gyeplőt az államháztartási fegyelemben, és gondoskodni fogunk a (gazdasági) növekedésről, akkor Olaszországnak nem lesz szüksége az (euróövezeti) mentőalapokra. Sok függ saját magunktól” – idézte az olasz központi bank elnökét az újság.
Visco szerint Olaszország idén a vártnál nagyobb visszaesésre számíthat, és még jövőre is lejtőn lesz az ország gazdasága. „A gazdasági helyzet az egész világon romlik. A jövő év is a recesszióé lesz. Meg kell tanulnunk jobban és kevesebb erőforrást használva termelni” – mondta a központi bank elnöke.
Visco megdicsérte az olasz kormány takarékossági programját, szerinte az jó stratégia a válság ellen, de hangsúlyozta az intézkedések felgyorsításának fontosságát. „Olaszország fontos lépéseket tett. Ám gondoskodnunk kell róla, hogy ne bizonytalanodjunk el, ne lassítsunk. A kormányzati intézkedéseket fel kell gyorsítani” – magyarázta.
Olaszország hazai összterméke (GDP) az első negyedévben 0,8 százalékkal volt kisebb a tavalyi utolsó negyedévinél, és 1,4 százalékkal a tavalyi első negyedévinél. Havi összehasonlításban a tavalyi harmadik negyedév óta, éves egybevetésben a tavalyi utolsó negyedév óta csökken az olasz GDP. Az adatokat közlő olasz statisztikai hivatal az idei egész évre átlagosan 1,5 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít, jövőre azonban lehetségesnek tart 0,5 százalékos növekedést.
