Tisztességes fizetést
Sáling József kifejtette, hogy rengeteg kérdést kellene tisztázni, egyebek mellett a kiskereskedelmi szektor jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ami a rendelet hatására – a cégek azonnali kinyitásával – tovább növekedhet. A létszámhiány miatt a munkavállalók túlterheltek, akik emellett az alacsony béreket és az erőteljes fluktuációt is kifogásolják.
A vasárnapi nyitvatartás visszavezetését tisztességes alkalmazotti létszám esetén, valamint akkor támogatja a KASZ, ha kifizetik a megfelelő pótlékokat. A vasárnapi munkáért fizetendő pótlék jelenleg csak 50 százalék, ami nyilvánvalóan kevés, csupán 2-3 ezer forint alkalmanként, a pihenőnapon dolgozókat tisztességesen meg kell fizetni – hangsúlyozta az elnök.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hozzátette: ezen felül vannak olyan munkakörök – például az éjszakai munkavégzés – amelyek a vasárnapi boltzárral megszűntek és vissza kellene állítani. Továbbá több helyen emelték a béreket, ugyanakkor mivel nem volt bekalkulálva a nyitvatartás visszaállítása, nem tudni mi történik majd.
Sáling József megjegyezte: pénteken még azt ígérte a miniszterelnök, hogy egyeztet a szakszervezetekkel. Ezzel szemben úgy tűnik, a fő szempont az volt, hogy sokkszerűen elintézzék a vasárnapot, nem érdekes mi lesz az érintett 100 ezer emberrel.
Egyeztetni kell a szakszervezetekkel
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, örülnek annak, hogy a kormány megtette ezt a lépést, „az más kérdés, miért kellett ehhez tizenhárom hónapot várni”. A VOSZ az első pillanattól kezdve vállalkozás-, munkavállaló- és vásárlóellenes intézkedésnek tartotta a vasárnapi boltzárat.
Hangsúlyozta, hogy „komoly gazdasági, társadalmi tartalommal rendelkező jogszabályról egyeztetni kell az érdekeltekkel, a vállalkozókkal, a munkavállalókkal, ez esetben a lakosság képviselőivel is, hiszen a magyar társadalom kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltbezárással”.
Úgy vélte, az új helyzetről egyeztetni kell a szakszervezetekkel, hiszen komoly munkaszervezési kérdések lesznek a vasárnapi nyitvatartás visszaállításával, és „ez jó alkalom a társadalmi párbeszéd újra aktivizálására”.
Dávid Ferenc szerint a vasárnapi boltbezárás nem volt gazdaságilag sikeres, a hazai tulajdonban lévő mikro- és kisvállalkozások két és félezer boltot zártak be, utcára került 9 ezer munkavállaló. A multi kereskedelmi láncok megnyerték a hatnapos nyitvatartási csatát, a magyar kis- és közepes vállalkozások vesztesek voltak, esetükben elmaradt haszonról is lehet beszélni – tette hozzá.
Semleges álláspont
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke felidézte, hogy a jogszabály életbelépésekor semleges álláspontot képviseltek, mert a kamarának vannak olyan tagjai, amelyeknek kedvező, és olyanok is, amelyek számára kedvezőtlen volt a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló szabályozás.
Ha a kormány úgy látja, hogy az emberek többségének a vasárnapi boltbezárás nem jó, és a korábbi szabályozást módosítja, az érthető, de az intézkedés nem fog földindulást hozni, mint ahogy a bezárás sem hozott – mondta Parragh László.
Nem jártak olyan jól a kiskereskedők
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke rámutatott, hogy a nagy bevásárlóközpontokban működő vendéglátók, szolgáltatók veszteséget szenvedtek azzal, hogy az élelmiszerláncok nem nyitottak ki vasárnap.
A vasárnapi zárva tartás megosztotta a társadalmat, a többség a nyitvatartás mellett volt, mert maga szerette volna eldönteni, hogy mikor vásároljon – mondta az iparszövetség ügyvezető elnöke, aki szerint helyes döntést hozott a kormány, nem egy népszavazáson kell egy ilyen kérdésben állást foglalni.
Vadász György szerint a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a hazai kiskereskedők nem jártak olyan jól a vasárnapi zárva tartással, mint ahogyan azt eredetileg várták, ugyanakkor pozitívumnak tartotta, hogy nem csökkent a kereskedelem bevétele. Úgy vélte, a vasárnapi nyitva tartás további lendületet ad a hazai kiskereskedelemnek.
