A tanulmányból kiderül, hogy az új kalkulációk szerint a rekordokat döntő legmelegebb évek sajnálatos módon azt mutatják, hogy a globális felmelegedés emberi tevékenység eredménye.
Rekordokat döntött a tavalyi év
A 150 éve zajló mérések szerint a tizenöt legmelegebb év közül tizenhárom 2000 és 2014 között volt, és a kutatások szerint csak 0,01 százalék esélye van annak, hogy bolygónkon természetes változások eredménye a klímaváltozás.
Múlt hét szerdán, a tanulmány elkészültét követően kiderült, hogy 2015 minden korábbi csúcsot megdöntött, ami azt jelenti, hogy egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a felmelegedés üteme a véletlen műve lenne.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Természetes eltérések az időjárásban nem magyarázhatják a megfigyelt globális melegrekordokat, de az emberi tevékenység igen” – mondta Stefan Rahmstrof a németországi Potsdamban található Klímahatás Kutatási Intézet professzora, de erre az eredményre jutott egy kutatási csoport is.
Valódi tragédia a bolygó számára
Állítása szerint a rekordhőség érdemi hatásokkal járt: „Nem várt helyi hőhullámokhoz vezetett világszerte, sajnálatos módon életeket követelve és súlyosbítva az aszályt valamint az erdőtüzeket. Az elemzés kimutatta, hogy az extrém hőség veszélye megsokszorozódott a Föld ökoszisztémájába történő beavatkozással.
Az ENSZ Meteorológiai Szervezete (WMO) hétfőn megerősítette, hogy 2015-ben az átlagos felszíni hőmérséklet minden korábbi értéket felülmúlt és szerintük tizenöt a tizenhat legmelegebb évből 2000 után volt. „Most első alkalommal értük el azt, hogy az ipari forradalomhoz képest egy fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ez egy szomorú pillanat a bolygónk történetében” – mondta Petteri Taalas a WMO főtitkára.
Rahmstorf és kollégáinak a Scientific Report folyóiratban közzétett új tanulmánya statisztikai elemzésen alapszik, amely összeveti a valós méréseket és az éghajlati rendszerrel kapcsolatos átfogó szimulációk eredményét. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a természetes éghajlati változásokat jobban elválasszák az ember által okozott klímaváltozástól. Az eredmények jelentősen nem változtak akkor, amikor ENSZ adatokat használták a NASA adatai helyett.
A kutatást segítették azok az egy korábbi jelentésben megjelent állítások, hogy a rekordok megdőlésének eltűnése valószínűtlen, mindössze egy a 650 millióhoz.
Ugyanakkor a Földön mért az átlagos felszíni hőmérsékleteket minden évben befolyásolta az előző évek melegedése, ezért egy rekordnak számító év nem független az azt megelőző évtől. Az ENSZ szakosított szerve azt várja 2016-ra, hogy megdől a 2015-ben felállított rekord, részben a folytatódó El Nino időjárási jelenségnek köszönhetően.
„A természetes környezeti változások a hőmérsékleteket le-fel mozgatták több éven át, ahelyett, hogy kiszámíthatatlanul ingadoztak volna egyik évről a másikra” – állítja Michael Mann, a Pennslyvániai Egyetem professzora, az új tanulmány kidolgozásának vezetője. „Ez azzal jár, hogy még nehezebb megjósolni, hogy pontosan mekkorák lesznek a hőmérsékleti rekordok. Mivel a sajtó érdeklődését felkeltette a téma, fontosnak tűnt alaposan utána járni, az érdeklődés középpontjába helyezni a jelenséget és érdemes feltenni a kérdést: mennyire valószínűtlen, hogy a rekordok felfutása a véletlen műve lenne.”
A tanulmány arra jut, hogy „pár médiában megjelent jelentésnél nagyobb az esély arra, hogy a mostanában megfigyelt hőmérsékleti rekordok valószínűleg nem dőltek volna meg, az ember által okozott globális felmelegedés nélkül”.
2013-ban az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete 95 százalékos biztonsággal arra jutott, hogy az ember a globális felmelegedés fő okozója.
