Több információt várnak
Palkovics Imre, az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy az eddigiekkel ellentétben a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól. A béren kívüli juttatás rendszere a munkavállalók kiszámítható irányított költéseinek egy megbízható keretet adott.
A Munkástanácsok elnöke is sietett leszögezni, hogy Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.
Javítani kell a feltételeket
Egy másik szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnökeként Kordás László megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hozzátette azt is, hogy MASZ nem ellenzi a cafeteria rendszert más pályára terelését, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet.
Nem kell egyből megszüntetni
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány által létrehozott nem versenyképes cafeteria rendszert találta rossznak az Európai Unió, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.
Vissza kéne engedni a külföldieket
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. Azt viszont ő is tudja, hogy kormány ezt nem akarja.
Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, a nemzetközi cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki. Palkovics Imre azonban a felvetésre reagálva elmondta, a korábbi szabadpiaci utalványforgalmazói rendszerben a nemzetközi vállalatok által termelt profit révén 18 milliárd forint vándorolt ki Magyarországról.
