Mario Draghi a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infláció vélhetően 2% felett fog maradni az év hátra lévő részében, de vélhetően 2% alatt lesz már jövőre. Középtávon minden esetre az infláció nem veszélyezteti az árstabilitást, az inflációs várakozások stabilak, deflációs veszélyről egyelőre nem beszélhetünk.
Az euroövezet gazdasági teljesítménye várhatóan gyenge marad, éppen ezért a monetáris politika feladata az, hogy támogassa a növekedést. A kilátásokkal kapcsolatosan még mindig sok a bizonytalanság, a gazdasági szereplők még mindig az egyéni fizetési mérlegük rendezésével vannak elfoglalva.
A legfrissebb felmérések nem mutatnak a felé, hogy az év hátra lévő részében számottevően javulna a gazdasági helyzet. Az inflációra nézve kockázatot jelentenek az adóemelések, ugyanakkor a gyengébb gazdasági teljesítmény ezt ellensúlyozhatja. A hitelkereslet gyenge, a fogyasztók és a vállalatok még mindig óvatosak.
Draghi a kérdésekre válaszolva elárulta, hogy nem tárgyaltak negatív kamatlábról a monetáris tanács mai ülésén.
Az új kötvényvásárlási program meghirdetése erősítette a bizalmat az eurozóna iránt, amelyet a tőkeáramlási adatok is alátámasztanak. Továbbra sincs szó arról, hogy az EKB a tagállamok költségvetését finanszírozná, hiszen a program jól meghatározott feltételekhez kötött. A tagállamok kezében van a döntés joga, hogy pénzügyi támogatást kérnek-e az EU-tól, s a jegybank ebben az esetben „készen áll segítő jobbot nyújtani”.
Az EKB számára a legfontosabb, hogy a monetáris transzmissziós mechanizmus hatékonyan működjön. A monetáris politika alkalmazkodik a mindenkori pénzpiaci környezethez. Az elmúlt 2-3 hónapban szignifikánsan lazultak a monetáris kondíciók.
A tagállamoknak továbbra is folytatniuk kell a költségvetési konszolidációt, mert hosszabb távon ez erősíti a pénzügyi stabilitást.
Az euró két hónapja nem látott gyenge szinteken is járt, 1,2717 közelében a dollárral szemben, elsősorban a jegybank elnökének az eurozóna gyenge gazdasági kilátásaira utaló szavai nyomán.
