Wimmer István hangoztatta: a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil, de a munkaerőhiány miatt ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek. A felmérés szerint a vállalatvezetők azonban továbbra is bíznak saját cégük növekedésében.
Többtízezerrel kevesebb a szükségesnél
Elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de álláspontjuk szerint ez a szám eléri a százötven-kétszázezret. Ehhez társul, hogy Nyugat-Európának nagy az elszívó ereje, az ottani munkaerőhiány miatt is.
A főtitkár kitért arra is, hogy a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Megjegyezte, hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MGYOSZ főtitkára szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig nagyobb súlyt kell kapjon az aktív munkaerőpiaci eszközök között.
A diplomásoké a jövő?
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának.
A szakképzés intézménye „rettenetesen elaprózott és nagyrészt lepusztult állapotban van” – jelentette ki.
Hozzátette: a megoldási javaslatok között szerepel az alapfokú oktatás minőségének javítása, a szakképzés tartalmi módosítása, a pályaorientáció intézményesítése, az innováció megjelenése az intézményekben, valamint hogy a szakmai szervezetek és a munkaadói oldal fokozottan legyen jelen az intézményekben.
Szakképzési reform
Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezet elnöke hangsúlyozta: a VOSZ a szakképzés megújítása mellett tette le a voksot, hogy a következő tíz-húsz évben legyen szakképzett munkaerő a kis- és középvállalkozások számára (kkv).
Hozzátette: bízik abban, hogy rövid távon segít majd a munkaerőpiacon, ha 2018 második felében, vagy 2019-ben a közszférából felszabaduló munkaerőt átképzéssel át lehet vezetni a versenyszférába. Ehhez azonban a felnőttképzésben is előre kell mozdulni.
Az MGYOSZ a jövőben minden megyébe ellátogat, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.
Munkaerőhiány: mikor látjuk meg a fényt az alagút végén?
Sztrájkhullám a Tesco-ban, égető helyzet az egészségügyben, problémák a vendéglátásban, elhúzódó építkezések, hónapok óta aktuális álláshirdetések informatikusoknak. A munkaerőhiány nem egy új keletű dolog Magyarországon, mégis úgy tűnik, mindig lehet fokozni a szorult helyzetet.
